Götz Irén vegyész (1889-1941)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Götz Irén vegyész (1889-1941)

február 23, 2019 - 23:34
Az első nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki Magyarországon Götz Irén, a radioaktivitás kutatója volt.

Magyaróváron született 1889. április 3-án. 1907-ben iratkozott be a budapesti egyetemre. 1911-ben doktorátust szerzett: kidolgozott egy méréstechnikai módszert a radioaktív sugárzással foglakozók munkálatainak segítésére. Védése után Párizsba ment, és a Marie Curie vezetése alatt álló intézetben folytatta a munkát. Betegség miatt visszatért Budapestre, az Élettani és Takarmányozási Kísérleti Állomáson helyezkedett el. Részt vett a Galilei Kör tevékenységében. 1913-ban hozzáment Dienes Lászlóhoz (így rokonságba került val, aki férje Pál nevű testvérének felesége volt). A Tanácsköztársaság idején férjét népbiztosnak, őt pedig a pesti egyetem modern elméleti kémia professzorává nevezték ki - emiatt később börtönbe, majd emigrációba kényszerült. 1922 és '28 között a kolozsvári egyetem gyógyszertani intézetének adjunktusa. Azonban miután férjét gondolkodása miatt vasgárdista diákok véresre verték, innen is menekülniük kellett. Berlinben éltek, majd 1931-ben Moszkvába települtek. Götz középiskolai tanár volt, majd a Nitrogénkutató Intézet tudományos munkatársa, később osztályvezetője. 1941-ben koholt vádak alapján letartóztatták és börtönbe vetették, ahol, valószínűleg tífuszban, meghalt.

Élete és munkássága elsősorban arra példa, hogy új tudományterületen mindig nagyobb eséllyel indulnak a nők. A radiokativitás, illetve a modern kémia akkor ilyen területnek számított.      

Néhány munkája: 

  • A tudomány harca a világnézetért (1921, Napkelet)
  • Harc Einstein körül (1926, Korunk), 
  • Az elemek átváltozása és a modern anyag-fogalom (1926), 
  • Rakétán a világtérbe (1928), 
  • Kozmikus sugárzás (1929), 
  • A milliomosok utcája (1930).

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ruth Rogan Benerito amerikai vegyész, feltaláló (1916–2013)

január 07, 2018 - 20:16

55 szabadalma közül valószínűleg legjelentősebb a textilipart forradalmasító gyűrődésmentes szövet. Értelmiségi család kiemelkedően tehetséges lánya volt, 15 éves korában lett a Tulane University hallgatója, kémiát, fizikát és matematikát tanult. 1935-ben diplomája megszerzése után középiskolában tanított. Közben doktori disszertációján dolgozott, amelyet 1948-ban védett meg a chicagói egyetemen, ahol kutatói állást is kapott. 1953-tól New Orleansben a US Department of Agriculture kutatóintézetében textilipari kutatásokkal foglalkozott.

Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

október 24, 2011 - 11:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.
 

Nagypál Judit építészmérnök (1924–1980) 

február 18, 2018 - 13:42

1957-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Országos Műemlékfelügyelőségnél kezdett dolgozni. Az évek során végzett műemlékvédelmi munkáját a szakma itthon, az 1964-ben tartott velencei építészkongresszus óta külföldön is egyaránt elismerte. Nevéhez fűződik a bánfalvi karmelita kolostor impozáns lépcsősorának, a Mágóchy kastélynak és a celldömölki romtemplomnak a helyreállítása, a karcsai református templom újjáépítése. Ő vezette Sopron belvárosának rekonstrukcióját, amely során többek között megújult a Rejpál-, a Caeser- és a Lábas-ház, a Tűztorony, a városfal és az előkapu.