Egy sikeres nő a 19. századból: Zirzen Janka

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Egy sikeres nő a 19. századból: Zirzen Janka

február 16, 2019 - 00:20
A 19. századi magyar nőképzés egyik legsikeresebb self-made womanje.

Zirzen Janka - Radóné Hirsch Nelly grafikája, 1889 (részlet)

1824. május 23-án született Jászberényben, anyja bábaasszony volt. Az egri Tóth Terézia-féle neveldében tanult. Korán árvaságra jutott, tizenöt éves korától egyedül tartotta fenn magát. 1840-ben visszatért szülővárosába, és húsz éven át házitanítóskodott családoknál. 

Aztán üstökösszerűen felívelt a karrierje: 1869-ben Eötvös József kinevezte a Budán megnyílt első Magyar Királyi Tanítónő Képezde igazgatójává. 1873-ban megszervezte a polgári iskolai tanítóképzőt. Ugyanebben az évben  Eötvös Józsefnek második próbálkozásra sikerült megszavaztatnia, hogy nők is tagjai lehessenek a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak - az elsők közt választották be Zirzen Jankát., aki 1875-től az Erzsébet Nőiskola élén állt.

1880-ban elindította a Nemzeti Nőnevelés folyóiratot. Tevékenyen részt vett a főváros legkülönbözőbb társadalmi mozgalmaiban. 1885-ben társaival megalapította az idős tanítónők számára otthont adó Mária Dorothea Egyesületet.

Hetvenkét évesen, 1896-ban vonult nyugdíjba. 1904-ben halt meg, sírja a Kerepesi temetőben található. Arcképét is megörökítette.  

Fő műve: 

  • A budapesti m. kir. áll. tanítónőképezde öt évi fennállásának története. Budapest, 1874.

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az első magyar régésznő: Torma Zsófia

február 27, 2013 - 22:06
Torma Zsófia (netbaratno.com)

Torma Zsófia (1832-1899) az erdélyi Csicsókeresztúron született 1832. szeptember 27-én. Már a gyermekkora is ásatási leletek társaságában telt, hiszen szobája padlóját régész-történész édesapja cserépdarabkái borították. Érdeklődését csak fokozta, hogy gyakori vendégük volt a magyar régészet és műemlékvédelem megalapítója, Rómer Flóris bencés szerzetes.

„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké” - Teleki Blanka (1806–62), a magyar nőnevelés úttörője

január 02, 2019 - 00:00
Teleki Blanka

A sors fintora: Teleki Blanka édesapja, gróf Teleki Imre jelmondata a hosszúfalvai kastély homlokzatára vésve az alábbi volt: „Qui bene latuit bene vixit − Aki jól rejtőzködött, jól élt” (Ovidius). Ugyanakkor a grófnő és unokahúga, teljes életpályája ennek a mondatnak a cáfolatává lett.

Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában.