Maud Younger amerikai szüfrazsett, szakszervezeti aktivista (1870–1936)  

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Maud Younger amerikai szüfrazsett, szakszervezeti aktivista (1870–1936)  

március 31, 2018 - 17:51
A XX. század elejének jelentős nőjogi harcosa.

San Franciscoban született gazdag, befolyásos kapcsolatokkal rendelkező családba. Aktivista munkája a századfordulón kezdődött, amikor megismerte a Settlement mozgalmat. A kiszolgáltatott emberek, a dolgozó nők életének jobbrafordítása lett életcélja. Pincérnői állást vállalt és a New York Waitresses' Union tagja lett. Az 1906-os nagy földrengés után hazatért szülővárosába, ahol megalakította a pincérnők szakszervezetét, melynek első elnöke volt. Beválasztották a San Francisco Central Labor Council tagjai közé is.

Alapító tagja volt a San Francisco Wage Earners' Suffrage League (WESL ) szervezetnek, melynek célja volt, hogy a munkásnők is kapjanak szavazati jogot. Jó szónok volt, a mozgalom népszerű alakjai közé tartozott. Az 1911-es Labor Day felvonuláson ő hajtotta a hat fehér lovat, mely a WESL kocsiját húzta.

1913-ban New Yorkba ment, hogy támogassa a sztrájkoló ruhaipari munkásokat. lal való megismerkedése után a National Woman's Party tagja lett, ahol a lobby bizottság elnökévé választották. A nők szavazati jogának törvénybeiktatása után folytatta munkáját a Women’s Trade Union League, a National Consumers’ League és a Women’s Bureau munkatársaként. 1923-ban komoly része volt az Equal Rights Amendment kongresszusi benyújtásában, 1928-ban az Inter-American Commission of Women egyik alapítója volt.

Haláláig a nőmozgalom aktiv szereplője maradt.  
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Clara Lemlich amerikai szakszervezeti aktivista, szüfrazsista (1886 - 1982

március 28, 2018 - 14:39

Az ukrajnai Gorodokban született, 17 éves volt, amikor családjával az Egyesült Államokba emigrált, New York Cityben telepedtek le. A Lower East Side varrodájában kezdett dolgozni, kegyetlen körülmények között. A munkásnőknek nem volt szakszervezetük sem, ezért létrehozta az International Ladies Garment Workers Union-t. Munkakörülményeik javítására többször szervezett sztrájkot, a legnagyobb az 1909-es megmozdulásuk volt.

Tevékenységéért feketelistára került, többé egyetlen ruhagyár sem alkalmazta.