Clara Lemlich amerikai szakszervezeti aktivista, szüfrazsista (1886 - 1982

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Clara Lemlich amerikai szakszervezeti aktivista, szüfrazsista (1886 - 1982

március 28, 2018 - 14:39
A XX. század elejének egyik legnagyobb sztrájkját szervezte 1909-ben, amikor húszezernél több textilipari munkás – javarészt nők – vonult az utcára, jobb munkakörülményeket, magasabb bért követelve.

Az ukrajnai Gorodokban született, 17 éves volt, amikor családjával az Egyesült Államokba emigrált, New York Cityben telepedtek le. A Lower East Side varrodájában kezdett dolgozni, kegyetlen körülmények között. A munkásnőknek nem volt szakszervezetük sem, ezért létrehozta az International Ladies Garment Workers Union-t. Munkakörülményeik javítására többször szervezett sztrájkot, a legnagyobb az 1909-es megmozdulásuk volt.

Tevékenységéért feketelistára került, többé egyetlen ruhagyár sem alkalmazta.

Csatlakozott a női választójogi mozgalomhoz, a Wage Earners League for Woman Suffrage egyik alapítója volt, de komoly vitái támadtak a középosztálybeli vezetőkkel.

1913-ban házasságot kötött Joe Shavelson nyomdásszal, három gyerekük született. Figyelme ekkor fordult a háztartásbeli nők, anyák, a fogyasztók érdekvédelme felé.

1926-ban csatlakozott a kommunista párthoz, ugyanabban az évben a United Council of Working Women egyik alapitója volt. A szervezet 1935-től Progressive Women's Councils néven működött tovább. Tevékenységük során például többszáz városban sikerült elérniük a hús árának komoly csökkentését.

Az ötvenes években visszatért gyökereihez, újra részt vett az International Ladies’ Garment Workers’ Union munkájában és az American League Against War and Fascism egyik alapító tagja volt. Második férjének halála után Los Angelesben a Jewish Home for the Aged lakójaként megszervezte az otthon dolgozóinak szakszervezetét és csatlakozásukat a United Farm Workers sztrájkjához. 

Aktivista tevékenységét 96 éves korában bekövetkezett haláláig folytatta.

 

 

Gabrielle Duchêne francia pacifista, feminista (1870–1954)

március 31, 2018 - 22:08

Párizsban született, apja a város főkertésze volt, jómódban nőtt fel. Fiatalon rádöbbent, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben él a dolgozó nők nagy tömege. 1908-ban L'Entraide néven varrónők részére szövetkezetet alapított, amely később szakszervezeti funkciókat is ellátott. 1913-ban létrehozta a Conseil national des femmes françaises(francia nők egyesülete) munkás szekcióját. Követelte, hogy a nők ugyanannyi bért kapjanak, mint a férfiak. 1915-ben részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, ahol megismerkedett a pacifista irányzat képviselőivel.

Annie Buller kanadai szakszervezeti vezető, aktivista (1895–1973)

december 26, 2017 - 23:30

Ukrajnában született, kisgyerekkorában emigráltak szülei Kanadába. Az első világháború idején csatlakozott a Socialist Youth Movement-hez.Ebben az időben New York-ban a Rand School of Social Science-en marxizmust hallgatott. Az 1920-as években sokat utazott az országban, többek között ő szervezte meg a bányászok, a vasasok, a varrónők szakszervezetét. 1922-ben a Workers' (Communist) Party of Canada tagja lett. 1931-ben általános sztrájkot szervezett Torontóban a varrónők bérének emelésésre és munkakörülményeik javítására, ugyanebben az évben a Estevanban a bányászok sztrájkját segítette.

Brunszvik Teréz, az első magyar óvoda megalapítója (1775–1861)

január 01, 2019 - 00:00
Brunszvik Teréz - Szinay István metszete, 1860 (részlet)

1775. július 27-én született Pozsonyban, nevét Mária Terézia után kapta. Három fiatalabb testvére volt: Ferenc (az ő lánya lesz Brunszvik Júlia), Jozefin és Karolina (az ő lánya lesz Teleki Blanka). Apja, Brunszvik Antal gróf 1790-ben a pozsonyi diétán felszólalt a nőnevelés és az állami lányiskolák szervezése érdekében. Felfigyelt Teréz zenei tehetségére, zongorázni taníttatta, így a kislány már hatévesen zenekari kísérettel közönség előtt eljátszotta Rosetti zongoraversenyét.

Mary Colton ausztrál filantróp, feminista (1822–1898)

november 29, 2017 - 18:30

Az ausztrál feminista mozgalom egyik fontos alakja Londonban születt, 1839-ben emigráltak apjával és testvéreivel, Adelaideben telepedtek le. 1844-ben házasságot kötött John Colton üzletemberrel. Az első vasárnapi iskolai tanárok közé tartozott és a Wesleyan Ladies' Working Society tagjaként szegénysorsú nők segítésével foglalkozott. A Boarding-out Society elnökségi tagja volt, ahol árvagyerekek neveléséről, elhelyezéséről gondoskodtak. Felismerte, hogy a nők helyzetének javításához politikai jogokra is szükség van, az elsőkközt követelte a nők választójogát.