Gabrielle Duchêne francia pacifista, feminista (1870–1954)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Gabrielle Duchêne francia pacifista, feminista (1870–1954)

március 31, 2018 - 22:08

Párizsban született, apja a város főkertésze volt, jómódban nőtt fel. Fiatalon rádöbbent, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben él a dolgozó nők nagy tömege. 1908-ban L'Entraide néven varrónők részére szövetkezetet alapított, amely később szakszervezeti funkciókat is ellátott. 1913-ban létrehozta a Conseil national des femmes françaises(francia nők egyesülete) munkás szekcióját. Követelte, hogy a nők ugyanannyi bért kapjanak, mint a férfiak. 1915-ben részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, ahol megismerkedett a pacifista irányzat képviselőivel. Ugyanabban az évben alapító tagja volt az International Committee of Women for Permanent Peace francia tagozatának, melynek elnökévé választották. 1919-ben Zürichben megalakult a Women's International League for Peace and Freedom, melyben a francia szekció vezetőjeként kapott komoly szerepet. Rendszeresen publikált a szervezet En Vigie című lapjában. A harmincas években harcos antifasiszta nézeteket hirdetett, és bár nem lépett be, de szimpatizált a kommunista párttal. 1934-ben a World Assembly of Women szervezője és a World Committee of Women against War and Fascism bizottság elnöke volt. 

 

 

Emmeline Pethick-Lawrence angol szüfrazsett (1867–1954)

április 04, 2018 - 14:35

Emmeline Pethick, sokgyerekes metodista kereskedőcsalád lánya, Bristolban született. Fiatal korától foglalkoztatták a társadalmi igazságtalanságok, a nők kiszolgáltatottsága. 1891-től egy londoni misszó lányklubjában dolgozott. 1895-ben Mary Neal-el együtt létrehozta az Espérance Club-ot, ahol a munkáslányok tanulhattak és szórakozhattak is. Maison Espérance néven varró-szövetkezetet alapított, ahol a 8 órás munkaidő mellett szabadság is járt a munkásnőknek. 1901-ben házasságot kötött Frederick Lawrence politikussal, a házaspár mindkét tagja a Pethick-Lawrence nevet vette fel.

Annie Buller kanadai szakszervezeti vezető, aktivista (1895–1973)

december 26, 2017 - 23:30

Ukrajnában született, kisgyerekkorában emigráltak szülei Kanadába. Az első világháború idején csatlakozott a Socialist Youth Movement-hez.Ebben az időben New York-ban a Rand School of Social Science-en marxizmust hallgatott. Az 1920-as években sokat utazott az országban, többek között ő szervezte meg a bányászok, a vasasok, a varrónők szakszervezetét. 1922-ben a Workers' (Communist) Party of Canada tagja lett. 1931-ben általános sztrájkot szervezett Torontóban a varrónők bérének emelésésre és munkakörülményeik javítására, ugyanebben az évben a Estevanban a bányászok sztrájkját segítette.

Mary Colton ausztrál filantróp, feminista (1822–1898)

november 29, 2017 - 18:30

Az ausztrál feminista mozgalom egyik fontos alakja Londonban születt, 1839-ben emigráltak apjával és testvéreivel, Adelaideben telepedtek le. 1844-ben házasságot kötött John Colton üzletemberrel. Az első vasárnapi iskolai tanárok közé tartozott és a Wesleyan Ladies' Working Society tagjaként szegénysorsú nők segítésével foglalkozott. A Boarding-out Society elnökségi tagja volt, ahol árvagyerekek neveléséről, elhelyezéséről gondoskodtak. Felismerte, hogy a nők helyzetének javításához politikai jogokra is szükség van, az elsőkközt követelte a nők választójogát.

Mary Lee ausztrál szakszervezeti aktivista, szüfrazsista (1821–1909)  

február 14, 2018 - 14:50

Az írországi Monaghamban született, ottani életéről kevés az információ. Korán megözvegyült, 1879-ben lányával együtt Ausztráliába, Adelaide-ba utazott beteg fia ápolására.

1883-ban csatlakozott a Social Purity Society egyesülethez, melynek céljai a gyerekmunka betiltása, a fiatal nők zaklatásának, szexuális kiszolgáltatottságának megszüntetése és a beleegyezési korhatár felemelése voltak. Határozott fellépésük eredményes volt, 1885-ben a beleegyezési korhatárt törvényileg 13-ról 16 évre emelték.

Catherine Helen Spence író, szüfrazsista

február 14, 2018 - 15:12

„Ausztrália nagyasszonya” Skóciában született 1825-ben. 13 évesen hagyta el szüleivel az országot. Íráskészsége hamar kiderült, a The South Australian című lapban jelentek meg versei, elbeszélései. Első regénye 1854-ben jelent meg. Bátyja nevén a The Argus című országos lap dél-ausztráliai tudósítója volt.