• Rosa Manus (jobbról a harmadik) az ICW ülésén
  • A Nemzetközi Nőmozgalmi Archívum létrehozói: Johanna Naber, Rosa Manus és Willemijn Posthumus van der Goot.

Rosa Manus holland feminista, pacifista (1881–1943)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Rosa Manus holland feminista, pacifista (1881–1943)

augusztus 17, 2019 - 21:40
A holland és a nemzetközi feminizmus egyik vezéralakja.

Amszterdamban született, jómódú kereskedőcsaládba.

Az 1900-as évek elején kapcsolódott be a hazai nőmozgalomba, belépett a Nederlandse Vereeniging voor Vrouwenkiesrecht szüfrazsett egyesületbe, közvetlen munkatársa volt nak. 1908-ban megválasztották az egyesület titkárává. Ugyanabban az évben az International Woman Suffrage Alliance (IWSA) kongresszusán megismerkedett és életreszóló barátságot kötött az amerikai -tel. 1913-ban egyik szervezője volt a holland nők életét bemutató kiállításnak. 1915-ben a hágai nemzetközi nőkongresszus létrehozásában volt komoly szerepe. 1922-23-ban előadókörutat tett Catt-tel. 1924-ben nagyszabású ünnepséget szervezett Jacobs hetvenedik születésnapja alkalmából. 

Megválasztották az International Committee of Women for Permanent Peace (később Women's International League for Peace and Freedom, WILPF) titkárának. 1933-tól tagja volt a menekülteket támogató International Committee to Secure Employment for Refugee Professional Workers szervezetnek és a Dutch Comité van Waakzaamheid van Anti-fascistische Intellectueelen holland antifasiszta egyesületnek.

1935-ben két társával (Johanna Naber, ) létrehozták az International Archives for the Women's Movement (IAV) központot (jelenlegi elnevezése Atria Institute on gender equality and women's history). A nácik a gyűjteményt 1940-ben bezárták és feldúlták, de évtizedek múlva, kalandos módon került vissza - miután a kilencvenes években Moszkvában rábukkantak - 2003-ban Amszterdamba. 

A nácik 1941-ben a ravensbrücki koncentrációs táborba hurcolták, a következő évben valószínűleg a gázkamrában gyilkolták meg. 

 

 

Gabrielle Duchêne francia pacifista, feminista (1870–1954)

március 31, 2018 - 22:08

Párizsban született, apja a város főkertésze volt, jómódban nőtt fel. Fiatalon rádöbbent, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetben él a dolgozó nők nagy tömege. 1908-ban L'Entraide néven varrónők részére szövetkezetet alapított, amely később szakszervezeti funkciókat is ellátott. 1913-ban létrehozta a Conseil national des femmes françaises(francia nők egyesülete) munkás szekcióját. Követelte, hogy a nők ugyanannyi bért kapjanak, mint a férfiak. 1915-ben részt vett a Hágában tartott nemzetközi nőkongresszuson, ahol megismerkedett a pacifista irányzat képviselőivel.

Emmeline Pethick-Lawrence angol szüfrazsett (1867–1954)

április 04, 2018 - 14:35

Emmeline Pethick, sokgyerekes metodista kereskedőcsalád lánya, Bristolban született. Fiatal korától foglalkoztatták a társadalmi igazságtalanságok, a nők kiszolgáltatottsága. 1891-től egy londoni misszó lányklubjában dolgozott. 1895-ben Mary Neal-el együtt létrehozta az Espérance Club-ot, ahol a munkáslányok tanulhattak és szórakozhattak is. Maison Espérance néven varró-szövetkezetet alapított, ahol a 8 órás munkaidő mellett szabadság is járt a munkásnőknek. 1901-ben házasságot kötött Frederick Lawrence politikussal, a házaspár mindkét tagja a Pethick-Lawrence nevet vette fel.

Mary Colton ausztrál filantróp, feminista (1822–1898)

november 29, 2017 - 18:30

Az ausztrál feminista mozgalom egyik fontos alakja Londonban születt, 1839-ben emigráltak apjával és testvéreivel, Adelaideben telepedtek le. 1844-ben házasságot kötött John Colton üzletemberrel. Az első vasárnapi iskolai tanárok közé tartozott és a Wesleyan Ladies' Working Society tagjaként szegénysorsú nők segítésével foglalkozott. A Boarding-out Society elnökségi tagja volt, ahol árvagyerekek neveléséről, elhelyezéséről gondoskodtak. Felismerte, hogy a nők helyzetének javításához politikai jogokra is szükség van, az elsőkközt követelte a nők választójogát.

Farkas Edith, a Szociális Missziótársulat alapítója, író (1877–1942)

május 07, 2019 - 23:18

1877-ben született nemesi családban. Egyedüli gyerek volt, amit sajnált ugyan, de ez alkalmat adott neki a magányos elmélyülésre. Tanulmányai alatt szembesült a társadalmi egyenlőtlenségekkel és a nyomorral, ezért belépett a szegényeket segélyező Szent Erzsébet Egyesületbe. Társadalmi osztálya és kora általános felfogása ellenére tovább akart tanulni: a soproni Orsolyáknál szerzett tanítónői oklevelet.

Fanny Wright amerikai író, reformer, abolicionista, feminista (1795–1852)

augusztus 31, 2019 - 21:26

Frances Wright Skóciában született, gazdag, szabadszellemű családba. Rokonai nevelték fel, szülei, akik után komoly vagyont örökölt, korán meghaltak. Művelt, a társadalmi kérdések iránt érdeklődő ember volt, írásaiban sokat foglalkozott a nők tanuláshoz, egyenlő bánásmódhoz való jogával, függetlenségük biztosításával.

Priscilla Bright McLaren angol békeharcos, abolicionista, szüfrazsett (1815–1906)  

augusztus 31, 2019 - 21:51

Rochdale-ben született, jómódú kvéker családba, ahol a lányok oktatását is fontosnak tartották. A szülők egyenrangú félnek tekintették egymást, anyjuk rendszeresen vitaklubot szervezett gyerekeinek.

Priscilla nővéreivel együtt iskolát vezetett szegény családok lányainak. Az Edinburgh Ladies' Emancipation Society és a rabszolgafelszabadító mozgalom tagja volt, ez utóbbiban ismerkedett meg majd kötött házasságot Duncan Mclarennel, aki tehetős kereskedő és liberális parlamenti képviselő volt.

André Léo francia író, újságíró, feminista (1824–1900)

augusztus 18, 2017 - 15:34

Victoire Léodile Béra Lusignan-ban született, értelmiségi családba. 1851-ben férjével, akinek a 1848-as forradalomban való részvételéért menekülnie kellett, Svájcba költözött. Két fia nevén – André, Léo – kezdett publikálni, újságcikkei, elbeszélései, regényei jelentek meg.

Catherine Helen Spence író, szüfrazsista

február 14, 2018 - 15:12

„Ausztrália nagyasszonya” Skóciában született 1825-ben. 13 évesen hagyta el szüleivel az országot. Íráskészsége hamar kiderült, a The South Australian című lapban jelentek meg versei, elbeszélései. Első regénye 1854-ben jelent meg. Bátyja nevén a The Argus című országos lap dél-ausztráliai tudósítója volt.

Olympia Brown amerikai lelkész, szüfrazsett (1835–1926)

január 04, 2018 - 22:26

Pionírcsalád lánya, a szülők annyira fontosnak tartották a tanulást, hogy farmjukon iskolát építettek a család és a környék gyerekei számára. Olympia egyetemi jelentkezését több helyről – neme miatt – visszautasították, végül a alapította Mount Holyoke Female Seminary hallgatója lett. Az intézmény vallásos előírásait azonban túl szigorúnak találta, és elriasztotta egyik férfi tanára nyílt szexizmusa is.

Aileen Palmer ausztrál költő, író, fordító, aktivista (1915–1988)

április 22, 2019 - 13:22
Aileen Palmer anyjával, Nattie Palmerrel és Pushkin nevű macskájával

A Melbourne-i egyetemen diplomázott francia nyelv- és irodalomból 1935-ben. Tudott még németül, spanyolul és oroszul. Diákkorában kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett a kommunista pártba, tagja volt a baloldali Victorian Writers’ League-nak. Európába utazott, Londonban antifasiszta tömeggyűléseken vett részt, Ausztriában és Spanyolországban fordítóként dolgozott.  A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi brigádok egészségügyi csapatának tagja volt, Last Mile to Huesca címmel írt erről regényt. A II. világháborúban Angliában mentőautóvezető volt.