Feminizmus és transzneműség 2.: Transz nők a szexmunka/prostitúció vitában
Ha a prostitúciót ellenző transz nők hallgatnak, vajon kiknek a hangja marad hallható Magyarországon a két téma metszetéről?
Ha a prostitúciót ellenző transz nők hallgatnak, vajon kiknek a hangja marad hallható Magyarországon a két téma metszetéről?
Miközben mi itthon még mindig a princípiummal, a nőket szülőgépnek tekintő politikával, a szexista-áldozathibáztató médiával és az Isztambuli Egyezmény törvénybe iktatásának késlekedésével bajlódunk, tőlünk nyugatabbra egész más frontokon zajlanak a feminizmus központi vitái: a feminista törekvések állítólagos új ellenségei a transzneműek, illetve az úgynevezett transzpolitika.
A Budapest Pride hete alatt a „Transzfeminizmus” workshop volt számomra az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt program, mert két, önmagában is marginalizált és súlyos félreértésekkel, sztereotípiákkal terhelt témát hozott össze: értelemszerűen a feminista mozgalom transzneműek által képviselt irányzatáról szólt, és arról, hogy mely közös pontok találhatók a nők és a transzneműek elnyomásában.
A Transzneműek Emléknapja (Transgender Day of Rememberance), mely minden év november 20-án esedékes, a transznemű embereket ért gyűlölet-bűncselekményekre, gyilkosságokra, bántalmazásra és diszkriminációra hívja fel a