Łódźban született, tanulmányait 1923-ban a varsói egyetemen kezdte, majd egy év múlva Párizsban a Sorbonne-on biológiát és élettant tanult. Diplomája megszerzése után Louis és Marcelle Lapicque fiziológiai laboratóriumában dolgozott. 1932-ben védte meg doktori értekezését, mellyel elnyerte a párizsi Akadémiai díját. Hazatérése után a varsói Instytut Biologii Doświadczalnej im. Marcelego Nenckiego PAN (Nencki biológiai kutatóközpont) munkatársa lett. 1940-ben a német megszállás után férjével a Szovjetúnióba menekültek, ahol Szuhumi Kísérleti Orvostudományi intézetében dolgozott. A háború után a perifériás idegrendszerrel kapcsolatos kutatásai során jelentős eredményeket ért el, komoly nemzetközi elismerés övezte. Nyolcvannál több tudományos publikációja jelent meg, a Neuroscience szerkesztőbizottságának tagja és az International Brain Research Organization tiszteletbeli tagja volt. Több külföldi egyetem és akadémia hívta meg tagjai közé, számos hazai és nemzetközi kitüntetést érdemelt ki.