Diákkorában kezdett sportolni, 17 évesen száz síkon nyerte első magyar bajnokságát. Sokoldalú versenyző, sík- és gátfutásban, magas- és távolugrásban, súlylökésben egyaránt szép eredményeket ért el. Harmincegyszeres magyar bajnok, kétszeres főiskolai világbajnok. Az 1948-as londoni olimpián távolugrásban aranyérmet szerzett.
1889. november 16-án született Budapesten. Szülei munkások voltak, de mind a kilenc gyermeküket tanítatták. Anna, hogy segítsen, hamar dolgozni kezdett iskola mellett. Elvégezte az elemit majd a polgárit is. Tanult gyors- és gépírást, majd könyvelői szakvizsgát szerzett. 1905-ben kezdett a Tolnai Világlapjánál, 1907-től Kassán magántisztviselő különböző cégeknél, ekkor lép be a frissen alakult Tisztviselői Szakszervezetbe. A szakszervezeten keresztül ismerkedett meg a Szociáldemokrata párttal, majd belépése után hamarosan a nőtagozatot szervezte ujjá.
Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.
Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.
3 és 1 méteres deszkáról valamint toronyból összesen 10 országos bajnokságot nyert. Egyetemistaként az Ann Arbor Swim Club versenyzője volt, végzés után belépett a légierőhöz és az ottani csapat tagja lett. 1968-ban Mexico Cityben az olimpián két ugrással a befejezés előtt első helyen állt, amikor ugrás közben eltörte a kezét és így a negyedik helyen végzett. 1972-ben Münchenben 28 évesen sikerült olimpiai aranyat nyernie 3 méteren műugrásban.
