Tawakkol Karman, jemeni újságíró, emberjogi aktivista, „a forradalom anyja” (sz. 1979)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Tawakkol Karman, jemeni újságíró, emberjogi aktivista, „a forradalom anyja” (sz. 1979)

február 07, 2018 - 10:29
2011-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki a nők jogaiért, a politikai részvételért és a békéért folytatott erőszakmentes küzdelméért.

A „forradalom anyja” volt az első jemeni és az első arab nő, aki Nobel-díjat kapott. Taiz-ban született, haladó szellemű értelmiségi családba. 1999-ben közgazdaságtanból diplomázott, mesterdiplomáját politikatudományból készítette.

2005-ben egyik alapítója volt a Women Journalists Without Chains nevű szervezetnek, melynek célja a nők jogainak, a polgárjogoknak, a szólásszabadságnak a kívívása.

Cikkeket írt, dokumentumfilmeket készített, melyeket a jemeni vezetés államellenesnek és lázítónak minősített. Tevékenységéért halálos fenyegetéseket kapott, többször letartóztatták.

A Nobel-díj átvétele után az egész világon megismerték a nevét, egyetemeken és nemzetközi konferenciákon tartott előadásokat. 2012-ben a kanadai University of Alberta tiszteletbeli doktorának választotta. 

 

Tawakkol Karman, Leymah Gbowee és átveszik a Nobel-díjat

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Alexandra Kollontáj (1872–1952) orosz forradalmár, diplomata, író

március 19, 2010 - 11:15

1872. március 31-én Szentpéterváron születik előkelő, gazdag családban, apja, Mihail Domontovics a cári hadsereg tábornoka. A fiatal lány Oroszországban és Finnországban nevelkedik, sokat utazik, több nyelven beszél, amit később a mozgalomban, majd diplomata karrierje során hasznosít. Fontos szerepe van abban, hogy megismertette és terjesztette hazájában a feminista eszméket, szervezte az orosz nőmozgalmat.

Biróné Kaiser Gizella gyorsírástanár, szerkesztő, tankönyvíró (1875–1937)

november 15, 2018 - 00:50

Magyarországon ő volt az első, aki 1893-ban a Stolze-Fenyvessy-rendszerből gyorsírástanári oklevelet szerzett. Az Országos Női Gyorsíró Egyesületben létrehozta az első gyors- és gépírási szakiskolát. Az iskolában - mely a Dohány u. 30/b alatti Solti-társasházban működött - a tízujjas, vakírásos módszert tanították. Kaiser Gizella adta ki hazánkban A gépírás tankönyve címmel az első rendszeres gépíró tankönyvet, valamint szerkesztője volt a Sztenográfia című szaklapnak. 1929-ben a Magyar Gyorsíró Társaság képviselőházi tanfolyamát vezette.  

Széchy Ágnes újságíró, állatvédő (1923–2000)

február 23, 2018 - 21:24

A magyar állatvédelem úttörője, nemzetközileg is elismert környezet- és állatvédő. Alapító tagja a Fauna Egyesületnek, szerkesztője a Fauna Híradónak, hazai és külföldi folyóiratokban  jelentek meg publikációi a témában.  A WSPA (állatvédő világszövetség) elnökségi tagja volt. Sok éven át dolgozott az állatok jogainak elfogadtatásán. Megérte, hogy teljesült legfontosabb célja, Magyarország 1998-ban törvényt hozott az állatok védelméről és kíméletéről. Komoly része volt ennek a törvénynek a létrejöttében.