Ellen Anckarsvärd svéd feminista (1833–1898) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ellen Anckarsvärd svéd feminista (1833–1898) 

december 27, 2017 - 00:03

A svéd feminista mozgalom egyik úttörője és vezető alakja értelmiségi családba született. Egyik alapítója volt 1873-ban az első svéd nőjogi szervezetnek, a Föreningen för gift kvinnas äganderätt-nak, melynek titkárává választották. Komoly szerepe volt 1884-ben a legjelentősebb svéd feminista egyesület, a -förbundet megalakításában is, ahol az elnökhelyettesi posztot töltötte be. szerint remek szervező volt, aki minden jogi és gyakorlati problémát megoldott. A Läsesalongen irodalmi egylet elnökségi tagja, majd elnöke és az Idun című lap szerkesztőbizottsági tagja volt. 1896-ban megválasztották az International Council of Women svéd tagszervezetének, a Svenska kvinnors nationalförbund elnökének.    

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Vera Brittain angol költő, író, feminista, pacifista (1893–1970) 

december 14, 2017 - 13:42

Jómódú család lánya, a St. Monica's School elvégzése után Oxfordban a Somerville College hallgatója lett. Az első világháború alatt önkéntes ápolónő volt. Vőlegénye, testvére és két unokatestvére is elesett fronton. A háború után lediplomázott, rövid ideig Oxfordban tanított. A háború borzalmai elkötelezett pacifistává tették, haláláig a Peace Pledge Union aktivistája, a Peace Council alelnöke volt. Első verseskötete 1919-ben jelent meg, Verses of a V.A.D. címmel.

Catherine Helen Spence író, szüfrazsista

február 14, 2018 - 15:12

„Ausztrália nagyasszonya” Skóciában született 1825-ben. 13 évesen hagyta el szüleivel az országot. Íráskészsége hamar kiderült, a The South Australian című lapban jelentek meg versei, elbeszélései. Első regénye 1854-ben jelent meg. Bátyja nevén a The Argus című országos lap dél-ausztráliai tudósítója volt.

Izabela Moszczenska-Rzepecka lengyel tanár, újságíró, feminista (1864–1941)

október 16, 2017 - 15:07

Az első lengyel feministák egyike elkötelezett pedagógus volt, a felvilágosult szellemű oktatásért, a nemek egyenlőségéért küzdött. 1905-ben iskolai sztrájk szervezéséért bebörtönözték, szabadulása után állami iskolában nem taníthatott. A Ster és a Nowym Słowie című lapokban publikált, nőjogi és oktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozott.  Aktív tagja volt a feminista mozgalomnak, alapító tagja a Ligi Kobiet Pogotowia Wojennego  egyesületnek. A háború kitörése után egyike volt a Polskiej Organizacji Narodowej szervezőinek.