A svéd "szüfrazsett tábornok": Signe Bergman

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A svéd "szüfrazsett tábornok": Signe Bergman

november 18, 2016 - 20:58

Jómódú családból származott, magántanároktól kapott alapos oktatást, több nyelven beszélt. Néhány évet Angliában dolgozott először unokatestvére, Martina Bergman-Österberg intézetében, majd a British Museum-ban. Hazatérése után a Sveriges allmänna hypoteksbank-ban  (Jelzálogbank) dolgozott. Megbotránkozást keltett pusztán azzal is, hogy egyedül élt, amikor egy magafajta középosztálybeli dolgozó nőktől a környezet elvárta, hogy a szemérmesség érdekében ketten osztozzanak egy lakáson. 

1902-ben két parlamenti előterjesztés kavarta fel a kedélyeket a svéd közéletben: egy konzervatív képviselő jó ötletnek vélte, hogy a házas férfiak kétszeresen, feleségük helyett is szavazhassanak, míg a szociáldemokrata Carl Lindhagen a nők választójogát indítványozta. Utóbbi javaslatot lesöpörték és kinevették ez sarkallta a felháborodott Bergmant a nőjogi aktivizmusra. 1905-ben lett a  (Svéd női választójogi szövetség) tagja.

1906 és 1914 között a szervezet központi bizottságának tagja volt, 1914-től három évig az elnöki tisztséget töltötte be. Szerkesztője volt az LKPR lapjának, a  Rösträtt för kvinnor-nak. Ő képviselte hazáját az -ban 1909 és 1920 között. Vezetésével 1907-ben 142 000, 1913-ban 351 000 láírást gyűjtött a szervezet a cél érdekében. Szervezője volt az 1911-ben Stockholmban nagy sikerrel megrendezett .  1913-ban, amikor a kongresszust tartották, Magyarországon is járt.

Noha csak három évig volt elnök, valójában mindvégig ő volt a svéd női választójogi mozgalom arca, az újságok mint "Rösträttsgeneralen"-t (Szüfrazsett ") gúnyolták.

A svéd nők végül 1919-re vívták ki a szavazati jogot, Bergman ezután lemondott tisztségéről és visszavonult a közélettől. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.   

Karolina Widerström svéd orvos, politikus, feminista (1856–1949)

március 18, 2016 - 01:00

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.

Anna Lindhagen svéd politikus, feminista (1870–1941)

április 02, 2017 - 12:37

Okleveles ápolónőként a stockholmi szegénygondozó központban gyerekekkel foglakozott 1902-1925 közörr. 1911-1923 között  a szociáldemokrata párt képviselője volt Stockholm városi tanácsában. 1902-ben egyik alapító tagja volt a svéd szüfrazsett egyesület, a Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak.  Szerkesztője volt a Morgonbris-nek, a szociáldemokrata nőszövetség lapjának. Tevékenyen részt vett az Föreningen koloniträdgardar i Stockholm alapításában, amely az első közösségi kerteket  létrehozó egyesület volt. 1941-ben Vad ti tänkte címmel publikálta önéletrajzát.