A svéd "szüfrazsett tábornok": Signe Bergman

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A svéd "szüfrazsett tábornok": Signe Bergman

november 18, 2016 - 20:58

Jómódú családból származott, magántanároktól kapott alapos oktatást, több nyelven beszélt. Néhány évet Angliában dolgozott először unokatestvére, Martina Bergman-Österberg intézetében, majd a British Museum-ban. Hazatérése után a Sveriges allmänna hypoteksbank-ban  (Jelzálogbank) dolgozott. Megbotránkozást keltett pusztán azzal is, hogy egyedül élt, amikor egy magafajta középosztálybeli dolgozó nőktől a környezet elvárta, hogy a szemérmesség érdekében ketten osztozzanak egy lakáson. 

1902-ben két parlamenti előterjesztés kavarta fel a kedélyeket a svéd közéletben: egy konzervatív képviselő jó ötletnek vélte, hogy a házas férfiak kétszeresen, feleségük helyett is szavazhassanak, míg a szociáldemokrata Carl Lindhagen a nők választójogát indítványozta. Utóbbi javaslatot lesöpörték és kinevették ez sarkallta a felháborodott Bergmant a nőjogi aktivizmusra. 1905-ben lett a  (Svéd női választójogi szövetség) tagja.

1906 és 1914 között a szervezet központi bizottságának tagja volt, 1914-től három évig az elnöki tisztséget töltötte be. Szerkesztője volt az LKPR lapjának, a  Rösträtt för kvinnor-nak. Ő képviselte hazáját az -ban 1909 és 1920 között. Vezetésével 1907-ben 142 000, 1913-ban 351 000 láírást gyűjtött a szervezet a cél érdekében. Szervezője volt az 1911-ben Stockholmban nagy sikerrel megrendezett .  1913-ban, amikor a kongresszust tartották, Magyarországon is járt.

Noha csak három évig volt elnök, valójában mindvégig ő volt a svéd női választójogi mozgalom arca, az újságok mint "Rösträttsgeneralen"-t (Szüfrazsett ") gúnyolták.

A svéd nők végül 1919-re vívták ki a szavazati jogot, Bergman ezután lemondott tisztségéről és visszavonult a közélettől. 

 

 

Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.   

Anna Lindhagen svéd politikus, feminista (1870–1941)

április 02, 2017 - 12:37

Okleveles ápolónőként a stockholmi szegénygondozó központban gyerekekkel foglakozott 1902-1925 közörr. 1911-1923 között  a szociáldemokrata párt képviselője volt Stockholm városi tanácsában. 1902-ben egyik alapító tagja volt a svéd szüfrazsett egyesület, a Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak.  Szerkesztője volt a Morgonbris-nek, a szociáldemokrata nőszövetség lapjának. Tevékenyen részt vett az Föreningen koloniträdgardar i Stockholm alapításában, amely az első közösségi kerteket  létrehozó egyesület volt. 1941-ben Vad ti tänkte címmel publikálta önéletrajzát. 

Karolina Widerström svéd orvos, politikus, feminista (1856–1949)

március 18, 2016 - 01:00

1856 . december 10-én született értelmiségi családban. A Gymnastik- och idrottshögskolan (egészség- és testnevelés) főiskola elvégzése után 1875-től gyógytornászként dolgozott. 1879-ben az uppsalai orvosegyetem hallgatója lett, orvosi diplomáját 1888-ban a stockholmi Karolinska Institutet-en szerezte meg. Orvosként elsőrangú fontosságúnak tartotta, hogy a nők megismerjék saját testüket, tudatosan foglalkozzanak egészségükkel, 1899-ben Kvinnohygien (női higiénia) címmel írt a témáról könyvet. Ugyanolyan fontosnak tartotta, hogy a férfiakkal azonos jogaik és lehetőségeik legyenek.

Emilia Broomé svéd politikus, feminista (1866–1925)

május 21, 2015 - 22:40

Az első nő, aki bekerült a svéd törvényhozó testületbe. Az uppsalai egyetemen végzett 1884-ben, Stockholmban Anna Whitlock iskolájában tanított.

Alapító tagja és 1902-1906 között elnöke volt a Stockholmsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak (Stockholmi szüfrazsett egyesület).

A Centralförbundet för Socialt Arbete  (szociális jóléti szervezet) igazgatótanácsának tagja volt 1904-1925 között.

A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

április 04, 2017 - 01:07

Jómódú családba született 1866-ban. Stockholmban az Åhlinska skolanban tanult. Korán kezdett érdeklődni a szociális problémák iránt, különösen a munkásnők helyzete foglalkoztatta, fontosnak tartotta élet- és munkakörülményeik javítását. 1898-ban megalapította a Föreningen Hem för arbeterskor-t (munkásnők egyesülete), melynek titkára volt. Alapító tagja volt a Centralförbundet för socialt arbete-nek (CSA, szociális munkások központi egyesülete). 1929-ben halt meg. 

Anna Whitlock svéd pedagógus, újságíró, feminista 1852 – 1930 

április 01, 2018 - 14:45

A Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt (LKPR) szüfrazsett egyesület egyik alapítója és elnöke a feminista eszmékkel már gyerekkorában megismerkedett, anyja Sophie Forsgrén nőjogi aktivista révén. 1875-ben a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképző elvégzése után külföldön tanult, és az Aftonbladet  tudósítója volt. 1878-ban iskolát alapított, ami  Whitlockska samskolan  néven világhírű lett. A Frisinnade kvinnor liberális egyesület elnökségi tagja volt. 1918-ban megkapta a svéd állampolgároknak adható legmagasabb kitüntetést, az Illis Quorum-ot.   

Victoria Benedictsson svéd író, feminista (1850–1888)

március 23, 2017 - 14:15

A napjainkban egyik legjelentősebbnek tartott XIX. századi írónőnek Ernst Ahlgren álnév alatt jelent meg több regénye, novellája, színdarabja. Műveiben a korabeli nők életére fókuszált, a családban és a társadalomban egyaránt kiszolgáltatott helyzetükre. Naplója, Stora boken (A nagy könyv) és több más műve halála után jelent meg. Magánélete zaklatott volt, fiatalon férjhez ment egy nála majdnem harminc évvel idősebb, ötgyerekes özvegyemberhez. Victoria megismerkedett Európa legjelentősebbnek tartott kritikusával, Georg Brandes-szal, és beleszeretett.

Ellen Key (1849–1926) svéd feminista, tanár, pedagógiai reformer

február 13, 2011 - 20:55
Ellen Key Hanna Pauli festményén

Apja Emil Key földbirtokos, liberális politikus, akinek azonban a gyermeknevelés terén rendkívül szigorú elvei voltak. Ellen nem részesült formális oktatásban, a gyerekeket otthon eleinte anyjuk, majd egy német és egy francia nevelőnő tanította. 1868-ban a család anyagi okok miatt Stockholmba költözött, Ellen itt a téli hónapokban Jenny Rossander hölgyek számára tartott tanfolyamát látogatta, emellett sokat és széleskörűen olvasott, és apja mellett a titkári teendőket is ellátta. 

Sophie Adlersparre svéd író, feminista (1823–1895)

július 14, 2016 - 21:29
Sophie Adlerspar

Stockholmban az 1860-as években munkásnőknek könyvtárat, esti iskolát és munkaközvetítő irodát nyitott. 1859-ben alapítója és 1885-ig szerkesztője volt a Tidskrift för hjemmet (Családi lap) című újságnak. A nők szellemi és anyagi fejlődésének elősegítésére társaival létrehozta az egyik első svéd feministáról elnevezett  Förbundet egyesületet, és szerkesztette annak Dagny című lapját, melyben a feminista eszméket hirdette.

Alva Myrdal svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986)

január 28, 2017 - 00:57

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)