Mary Colton ausztrál filantróp, feminista (1822–1898)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mary Colton ausztrál filantróp, feminista (1822–1898)

november 29, 2017 - 18:30

Az ausztrál feminista mozgalom egyik fontos alakja Londonban születt, 1839-ben emigráltak apjával és testvéreivel, Adelaideben telepedtek le. 1844-ben házasságot kötött John Colton üzletemberrel. Az első vasárnapi iskolai tanárok közé tartozott és a Wesleyan Ladies' Working Society tagjaként szegénysorsú nők segítésével foglalkozott. A Boarding-out Society elnökségi tagja volt, ahol árvagyerekek neveléséről, elhelyezéséről gondoskodtak. Felismerte, hogy a nők helyzetének javításához politikai jogokra is szükség van, az elsőkközt követelte a nők választójogát. 1876-ban megalapította az Adelaide Children's Hospitalt, haláláig a felügyelőbizottság tagja volt. 1884-ben otthontalan fiatal nők megsegítésére létrehozta a Young Women’s Christian Association-t (YWCA). Az Adelaide Female Reformatory elnöke volt, amely elítélt nők börtönbeli és szabadulás utáni helyzetét segítette. A Women's Suffrage League tagja, 1892-től elnöke volt. Emlékét a Colton Ward (Women's and Children's Hospital) és a Lady Colton Hall  (YWCA) őrzi. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Simone Chapuis-Bischof svájci tanár, nőjogi aktivista  (sz. 1931)  

március 15, 2018 - 21:33

Baselban született, az egyetem elvégzése után Vaud tartományban kapott tanári állást. Fölháborodott, amikor rájött, hogy a vele együtt végzett férfi tanárok 30 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a nők, és az évek folyamán ez a különbség csak növekedni fog. Az ötvenes években Svájcban a nőknek még nem volt szavazati joguk, a közéletben nem játszottak szerepet. Ez indította el harcát a választójogért, az egyenlő bánásmódért, az anyaság támogatásért, az abortusz legalizálásáért.

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.