A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

szeptember 20, 2017 - 00:22

Libby a török bugyogó felett viselt rövid szoknya viseletének tervezője és első viselője. Jómódú és felvilágosult családba született, otthonukban egyaránt megfordultak menekülő rabszolgák, művészek, politikusok. Férje vele együtt írta alá 1848-ban való felhívást. A korában rendkívül merésznek számító öltözetet egy kerti munkával töltött délután alatt találta ki – mint mondta, megutálta a földet söprő, többkilós ruhájára tapadó piszkot. Unokatestvére, , a neves feminista, rögtön követte példáját. Az öltözet később „bloomer” néven lett ismert, mert , feminista újságíró az általa szerkesztett The Lily című újságban népszerűsítette és bíztatta olvasóit az új divat követésére.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Auguste Schmidt német tanár, feminista (1833–1902)

május 23, 2016 - 22:50

Porosz katonacsalád lánya, tanári oklevelének megszerzése után Poznanban tanított. 1861-ben Lipcsébe költözött, ahol egy leányiskola igazgatójának nevezték ki (egyik tanítványa volt). 1866-ban Louise Otto-Peters-szel megalapították az Allgemeiner Deutscher Frauenverein-t (Német nők szövetsége).

Raden Ajeng Kartini indonéz feminista (1879–1904)

május 23, 2016 - 23:20
Raden Ajeng Kartini 1890-ben

Jáván született 1879. ápr. 21-én arisztokrata családba. A jávai nők nem tanulhattak és serdülőkoruktól férjhezmenésükig nem hagyhatták el otthonukat. Kartini apja kapcsolatban volt a holland gyarmati hivatallal, és lányát Hollandiában iskoláztatta. Kartini nyelveket, történelmet, irodalmat tanult és megismerkedett az európai eszmékkel, életmóddal. Hazatérése után a hagyományoknak megfelelően nem hagyhatta el a házat, idejét levelezéssel töltötte. Levelezőtársai között volt Marie Ovink-Soer holland feminista is.

Sophie Adlersparre svéd író, feminista (1823–1895)

július 14, 2016 - 21:29
Sophie Adlerspar

Stockholmban az 1860-as években munkásnőknek könyvtárat, esti iskolát és munkaközvetítő irodát nyitott. 1859-ben alapítója és 1885-ig szerkesztője volt a Tidskrift för hjemmet (Családi lap) című újságnak. A nők szellemi és anyagi fejlődésének elősegítésére társaival létrehozta az egyik első svéd feministáról elnevezett  Förbundet egyesületet, és szerkesztette annak Dagny című lapját, melyben a feminista eszméket hirdette.