A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A nadrágviselés úttörője: Elizabeth Miller (Libby)

szeptember 20, 2017 - 00:22

Libby a török bugyogó felett viselt rövid szoknya viseletének tervezője és első viselője. Jómódú és felvilágosult családba született, otthonukban egyaránt megfordultak menekülő rabszolgák, művészek, politikusok. Férje vele együtt írta alá 1848-ban való felhívást. A korában rendkívül merésznek számító öltözetet egy kerti munkával töltött délután alatt találta ki – mint mondta, megutálta a földet söprő, többkilós ruhájára tapadó piszkot. Unokatestvére, , a neves feminista, rögtön követte példáját. Az öltözet később „bloomer” néven lett ismert, mert , feminista újságíró az általa szerkesztett The Lily című újságban népszerűsítette és bíztatta olvasóit az új divat követésére.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.

Lilli Suburg észt író, újságíró, lányiskola-igazgató, feminista (1841-1923)

december 11, 2015 - 10:01
Lili Suburg

Az észt nemzeti öntudatra ébredés az 1860-as években kezdődött, a túlzott német befolyással szemben. 1877-ben Lilli első nőként jelentetett meg észt nyelven novellát, ami nagy visszhangot keltett. 1880-ban újabb meghökkenést váltott ki, amikor örökbe fogadott egy árva gyermeket, Anna Wiegandtot, és egyedülálló anyaként, magánórákat adva nevelte. A továbbiakban célja egy lányiskola alapítása volt, ahol észt nyelven folyik az oktatás. További novellákat jelentetett meg, az egyikben pl. a kényszerházasságok ellen foglalt állást.

Barbara Bodichon angol nőjogi aktivista, író (1827–1891)

április 30, 2011 - 11:30

Szülei, Anne Longden masamód és Benjamin Leigh Smith radikális unitárius, Norwich parlamenti képviselője öt gyereket neveltek együtt az asszony haláláig, de házasságot nem kötöttek. A családban fiúk és lányok egyforma, alapos, komoly taníttatásban részesültek, látókörük szélesítésére sokat utaztak, apjuk önművelődésre, független gondolkodásra szoktatta őket. Barbara egyik barátnője emlékirataiban visszaemlékezik a szokatlan jelenetre, amint az apa - viktoriánus apától igencsak szokatlan módon - letérdel, hogy megkösse lánya cipőfűzőjét.