Abby Hadassah Smith amerikai feminista (1797–1879)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Abby Hadassah Smith amerikai feminista (1797–1879)

április 19, 2017 - 19:14

Julia Evelina Smith (balra) és Abby Hadassah Smith

A Connecticut állambeli Glastonburyben született jómódú, liberális felfogású, sokgyerekes családba, ahol a tudás, női egyenjogúság, szabadság volt az érték. A család the Smiths of Glastonbury néven vált híressé: az anya, Hannah Hadassah (Hickok) Smith (1767–1850) egyike volt az első rabszolgaságellenes petíció benyújtóinak, és az öt lány mindegyike részt vett a társadalmi aktivizmus valamilyen formájában. 

A legkisebb lány, Abby több nyelven beszélt, önállóan intézte ügyeit, testvérével, Julia Evelina Smith-szel együtt tevékenykedett a nőegyletben és jótékonysági eseményeken. Látogatta a női választójogi összejöveteleket, 1873-ban New Yorkba is elutazott, hogy részt vegyen az Association for the Advancement of Women első gyűlésén. A helyi városházán tiltakozott a nők igazságtalan adóztatása ellen, amikor nem engedték, hogy az ülésen felszólaljon, felmászott a városháza előtt egy kocsira – 76 éves volt – és ott tartotta meg az összegyűlt tömeg előtt beszédét. Julia Abby Smith and Her Cows című könyvében írta meg küzelmük történetét (amikor Abby nem votl hajlandó adót fizetni, hét tehenét elkobozták a hatóságok).

1994-ben testvérével együtt beiktatták a  Connecticut Women's Hall of Fame (CWHF) tagjai közé. 

A család otthona, a Kimberley Mansion. 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



NOVEMBER 25.: a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja

december 23, 2011 - 23:00

November 25-ét a latin amerikai és karibi térség első feminista Encuentroján nyilvánították a nők elleni erőszak ellenes világnappá, 1981 július 18-21 között. Ezen az Encuentron a résztvevők határozottan elítélték a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak minden fajtáját a családon belüli erőszaktól a nemi erőszakon és a szexuális zaklatáson át egészen az állami erőszak különböző formáiig, beleértve a női politikai foglyok kínzását és bántalmazását is.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)