NOVEMBER 25.: a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

NOVEMBER 25.: a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja

december 23, 2011 - 23:00
November 25-ét a latin amerikai és karibi térség első feminista Encuentroján nyilvánították a nők elleni erőszak ellenes világnappá. Azért választották november 25-ét, hogy így emlékezzenek meg a Mirabal nővérekről (Patria, Minerva és Maria Teresa), akiket 1960-ban ezen a napon gyilkolt meg brutálisan a Rafael Trujillo vezette diktatúra a Dominikai Köztársaságban.

November 25-ét a latin amerikai és karibi térség első feminista Encuentroján nyilvánították a nők elleni erőszak ellenes világnappá, 1981 július 18-21 között. Ezen az Encuentron a résztvevők határozottan elítélték a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak minden fajtáját a családon belüli erőszaktól a nemi erőszakon és a szexuális zaklatáson át egészen az állami erőszak különböző formáiig, beleértve a női politikai foglyok kínzását és bántalmazását is. Azért választották november 25-ét, hogy így emlékezzenek meg a Mirabal nővérekről (Patria, Minerva és Maria Teresa), akiket 1960-ban ezen a napon gyilkolt meg brutálisan a Rafael Trujillo vezette diktatúra a Dominikai Köztársaságban. 1999-ben az hivatalosan is a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapjává nyilvánította november 25-ét.

Kik voltak a Mirabal nővérek?

Patria, Minerva, Maria Teresa és Dedé a Dominikai Köztársaság Cibao régiójában, a Salcedo város közelében lévő Ojo de Agua-ban születtek Enrique Mirabal és Maria Mercedes Reyes gyermekeiként. A nővérek, akiket a Pillangók néven is ismertek, politikai aktivisták és a Trujillo diktatúrájával szembeni ellenállás szimbólumai voltak. Férjeikkel együtt többször is bebörtönözték őket a demokráciáért és az igazságosságért folytatott forradalmi tevékenységük miatt. 1960 november 25-én Trujillo titkosrendőrsége megölt három Mirabal nővért, Minervat, Patriat és Maria Teresat, valamint Rufino de la Cruzt. A három nő a Rufino által vezetett autóban utazott Puerto Plataba, hogy meglátogassák a börtönben lévő férjeiket. Holttestüket összetörve és megfojtva találták meg egy szakadékban. A nővérek meggyilkolásának híre megrázta és felháborította az egész országot. A Mirabal nővérek elleni brutális merénylet egyike volt azoknak az eseményeknek emelyek felerősítették a Trujillo ellenes mozgalmat. Trujillo 1961 május 30-án merényletben meghalt, és a rezsim hamarosan megbukott.

A nővérek az általános és a feminista ellenállás szimbólumai lettek. A haláluk óta eltelt években számos vers, dal és könyv állított emléket nekik. Személyes tárgyaikból kiállítást rendeztek a Nemzeti Történeti és Földrajzi Múzeumban, bélyeget adtak ki az emlékükre, és egy magánalapítvány pénzt gyűjt a szülővárosukban lévő családi múzeum felújítására. 1997 március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon a Trujillo által (saját dicsőségére) Santo Domingoban állított 48 méter magas obeliszken leleplezték az Un Canto a la Libertad (Dal a szabadsághoz) című festményt, ami a négy nővért ábrázolja.

További információért lásd 1994-ben kiadott regényét a Mirabal nővérekről: In the Time of the Butterflies, valamint Bernard Dietrich könyvét: Trujillo, The Death of the Dictator, és a The Mirabal Sisters c. cikket a Connexions című nemzetközi női periodikában, 1992, 39. szám.

 

 

Ludovica Hainisch-Marchet osztrák pedagógus, politikus, feminista (1901–1993)

május 04, 2017 - 00:12

Liberális felfogású családba született, apja az osztrák-magyar monarchia oktatási minisztere volt. 1923-1929 között Genfben az ENSZ jogi részlegénél titkárnőként dolgozott. 1929-től Bécsben tanult, 1933-ban szerezte meg angol-német szakos tanári diplomáját, egy középiskolában kezdett tanítani Linzben. 1934-1936 között a nemzetközi együttműködéssel, nőmozgalommal is foglalkozó Europa Echo, das Blatt für zwischenstaatliche Verständigung című folyóirat szerkesztője volt. 1938-ban Olaszországba majd Svédországba emigrált, 1949-ben tért vissza Bécsbe.

Dame Nita Barrow barbadosi politikus, diplomata, feminista (1916–1995)  

november 12, 2018 - 19:52
Nita Barrow (balra) Lucille Mair jamaikai nagykövettel (Fotó: The University of the West Indies)

Máig az egyetlen nő, aki Barbadoson a főkormányzói tisztséget betöltötte 1990-95 között. Hazájában a nővérképzőt végezte el, majd Torontoban, Edinburghban és New York-ban járt egyetemre. Hazatérése után először ápolónőként, majd különböző egészségügyi munkakörökben dolgozott, 1964-től a WHO tanácsadója volt. 1980-ban II. Erzsébet lovaggá ütötte a közegészségügyért tett hatékony munkája elismeréseként. 1986-90 között Barbados nagykövete volt.

Gertrud Bäumer német politikus, író, feminista (1873–1954)

szeptember 12, 2017 - 10:44

A berlini egyetemen filozófiát, németet és társadalomtudományokat hallgatott, 1904-ben védte meg doktori értekezését. Már hallgató korában bekapcsolódott a nőmozgalomba, az 1910-es évekre már komoly tekintélyre tett szert, alapító tagja volt Nationalen Frauendienstes-nek. Vezetőségi tagja volt a német nőegyletek ernyőszervezetének, a Bund Deutscher Frauenvereine-nek. 1919-ben a Deutsche Demokratische Partei (DDP) tagja lett, 1920-ban beválasztották a Reichstagba. 1920-1933 között magas állást töltött be a belügyminisztériumban, 1926-1933 között ENSZ képviselő is volt.

Alva Myrdal svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986)

január 28, 2017 - 00:57

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője.

Minerva Bernardino dominikai feminista, diplomata (1907–1998) 

május 02, 2017 - 22:05

Szülei – a korszellemtől eltérően – hét gyerekük nevelésekor  a lányokkal és a fiúkkal egyformán bántak.  Az egyetem elvégzése után a közigazgatásban kezdett dolgozni. Emlékiratában megemlíti, hogy hamarosan vezető pozíciót kapott, de fizetését nem emelték, mert nem kereshetett többet, mint férfi beosztottjai. 1929-től egyik vezetője volt az Accion Feminista Dominicana szervezetnek.