Julia Alvarez dominikai író (sz. 1950)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Julia Alvarez dominikai író (sz. 1950)

március 31, 2017 - 22:16

Tízéves múlt, amikor családjával a dominikai diktátor elleni összeesküvésben való részvétel miatt az Egyesült Államokba emigráltak. Első könyve, egy verseskötet, 1984-ben jelent meg, ezt követte több regény és novelláskötet, gyerekeknek szóló művek. Könyveiben gyakran megjelenik a két kultúra között felnövő ember problémája.

Néhány munkája:

  • How the Garcia Girls Lost their Accents,
  • In the Time of the Butterflies (a ről),
  • In the Name of Salome,
  • A Cafecito Story,
  • Before We Were Free,
  • Saving the World,
  • The Secret Footprints,
  • The Woman I Kept to Myself.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Marguerite Yourcenar amerikai író (1903–1987)

június 07, 2017 - 21:47

Marguerite Antoinette Jeanne Marie Ghislaine Cleenewerck de Crayencour Belgiumban született, belga anyától és francica arisztokrata származású apától.  Első műve, az Alexis, 1929-ben jelent meg. 1939-ben a háború elől menekülve az Egyesült Államokba költözik. Az egyik legnagyobb XX. századi, francia nyelven alkotó írónak számít, ő volt az első nő, akit a rendkívül konzervatív, mindössze 40 tagot számláló Académie française tagjai közé választott. 

Néhány műve magyarul:

Jean Rhys dominikai író (1890–1979)

május 06, 2017 - 21:26

A Nyugat-Indiákról származó író walesi apa és kreol anya gyermeke. 17 éve korában apja Angliába küldte tanulni, de tanulmányait apja halála miatt félbe kellett hagynia. Kalandos életet él, első férje egy holland író, akivel Európa számos városában élet hosszabb-rövidebb ideig, többek között Budapesten is. Első művei a huszas években jelentek meg, majd hosszú évekre elhallgatott. Az igazi világsikert az 1966-ban megjelent Wide Sargasso Sea  (Széles Sargasso-tenger) kiadása jelentette - ez nem más, mint a Jane Eyre posztmodern átirata, a padlásra zárt "őrült" nő, Bertha szemszögéből.

Aranyossi Magda író, újságíró, nőmozgalmár 1896 – 1977

február 25, 2019 - 01:21

Budapesten született, a Kertészképző elvégzése után az intézmény zuglói iskolájában tanított. 1917-ben belépett a Galilei-körbe, részt vett a munkásmozgalomban, a Tanácskoztársaság idején a pedagógusok szakszervezetében tevékenykedett. 1919-től évekig emigrációban élt, tagja volt a német- és a francia kommunisták pártjának. 1924-ben a Párizsi Munkás című lap munkatársa volt, a nőrovatot vezette, egyik alapítója volt a Nők Világkongresszusának. 1941-ben férjével hazatértek és bekapcsolódtak az illegális kommunista mozgalomba.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)

"A női Makszim Gorkij": Moa Martinson svéd író (1890–1964)

november 29, 2016 - 21:07

Gyári munkásnő törvénytelen lánya, az elemi iskola után, tizenhárom éves korától ő is munkába állt. 20 éves korában férjhez ment egy cementgyári munkáshoz, öt gyereket szült, 25 éves, amikor depressziós, alkoholista férje öngyilkos lesz. Második férjével kötött házassága után kezdett írni, témája általában a gyárimunkásnők, szegényparasztok élete, néhány kritikus a női Makszim Gorkij-nak nevezte. A humorral, melegséggel megírt regények mai napig kedvelt olvasmányok.