Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

április 12, 2017 - 00:31
A magyar fonomimika megteremtője.

A magyar fonomimika megteremtője Kolozsvárott született, az ottani tanítóképzőben végzett 1880-ban. Nevelőnő, majd egy kolozsvári, később a mátyásföldi elemi iskola tanítónője volt 1899 és 1909 között. Megtanult franciául, megismerte Augustin Grosselin alapvető művét a fonomimikai módszerről  és alkalmazta a hazai olvasástanításban. Hatalmas sikerrel tartott bemutató tanításokat szerte az országban, módszerét sok iskola átvette. A Család és Iskola és a Néptanoda című lapok munkatársa volt, Róza néni álnéven meséket írt a Jó Pajtás című lapba, valamint románból és franciából fordított pedagógiai és szépirodalmi műveket. Munkásságáért megkapta a Société pour l'Instruction et la Protection des Enfants Sourds et Muets ou Arrierés bronz- (1901) és aranyérmét (1927), valamint az MTA Wodianer-díját (1906).

Néhány munkája: 

  • Phonomimikai előgyakorlatok az olvasás és írás tanításához;
  • A fonomimika az írva-olvasás szolgálatában;  
  • Olvasástanítás Tomcsányiné módszere szerint;
  • Nyelvgyakorló vezérkönyv a helyes beszéd, a helyesírás és fogalmazás elsajátítására az elemi iskolák II–VI. osztálya számára. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Anna Laetitia Aikin-Barbauld, angol író, költő, irodalomtörténész, társadalomkritikus

szeptember 05, 2010 - 21:56

Anna Laetitia Aikin Barbauld (1743-1825) az angol romantika jelentős költője, esszéista, ezen kívül gótikus történeteket, illetve meséket is írt. Férjével a Palgrave Academy nevű fiúiskolát igazgatta, tanított is. Irodalomtörténészként 50 kötetes regénygyűjtemény szerkesztésével járult hozzá az angol kánon kialakulásához. Kiterjedt levelezést is folytatott. Leveleiben és esszéiben - kora normáit tekintve egy nő számára szokatlan módon - határozott politikai állásfoglalást tanúsított.

Ludmila Podjavorinska (Riznerová)  szlovák író, költő, feminista (1872–1951)

április 02, 2017 - 22:59

Őt tartják a modern szlovák gyermekirodalom megteremtőjének. Tízgyerekes pedagógus családból származott, első írásai a Vlasť a svet című folyóiratban jelentek meg 1887-ben. Legtermékenyebb időszaka 1892-1910 között volt, írt prózát, verset, balladákat, gyerekregényeket, fordított, lektorált. Tevékenyen részt vett a korabeli művészeti és irodalmi életben, olvasóköröket vezetett. Az 1869-ben alakult első szlovákiai nőszervezet, a Zivena aktiv tagja volt. Az első világháború alatt rendőrségi megfigyelés alatt állt, tevékenységét korlátozták. 

Beniczkyné Bajza Lenke író (1839–1905)

április 12, 2017 - 01:02
Beniczkyné Bajza Lenke. Radóné Hirsch Nelly rajza, részlet.

Apja Bajza József író, költő, anyja Csajághy Laura testvére, Csajághy Júlia. 

Tizenhétéves korában kezdett publikálni, termékeny és sikeres írónak bizonyult. Regényei mellett sok elbeszélést írt, főmunkatársa volt a Nővilágnak, írásait gyakran közölte többek között a Koszorú, a Hölgyfutár, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló.