Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Tomcsányiné Czukrász Róza pedagógus (1863–19??)

április 12, 2017 - 00:31
A magyar fonomimika megteremtője.

A magyar fonomimika megteremtője Kolozsvárott született, az ottani tanítóképzőben végzett 1880-ban. Nevelőnő, majd egy kolozsvári, később a mátyásföldi elemi iskola tanítónője volt 1899 és 1909 között. Megtanult franciául, megismerte Augustin Grosselin alapvető művét a fonomimikai módszerről  és alkalmazta a hazai olvasástanításban. Hatalmas sikerrel tartott bemutató tanításokat szerte az országban, módszerét sok iskola átvette. A Család és Iskola és a Néptanoda című lapok munkatársa volt, Róza néni álnéven meséket írt a Jó Pajtás című lapba, valamint románból és franciából fordított pedagógiai és szépirodalmi műveket. Munkásságáért megkapta a Société pour l'Instruction et la Protection des Enfants Sourds et Muets ou Arrierés bronz- (1901) és aranyérmét (1927), valamint az MTA Wodianer-díját (1906).

Néhány munkája: 

  • Phonomimikai előgyakorlatok az olvasás és írás tanításához;
  • A fonomimika az írva-olvasás szolgálatában;  
  • Olvasástanítás Tomcsányiné módszere szerint;
  • Nyelvgyakorló vezérkönyv a helyes beszéd, a helyesírás és fogalmazás elsajátítására az elemi iskolák II–VI. osztálya számára. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Karacs Teréz pedagógus (1808–1892)

január 03, 2019 - 09:00

Apja Ferenc rézmetsző, anyja Takács Éva, az első magyar nő, aki nyilvános publikációban arról értekezett, hogy azonos képesítés mellett a nők a férfiakkal egyenértékű tudományos, művészeti és politikai teljesítményre lennének képesek. A családban mind a hat gyerek alapos nevelést kapott.  A Karacs-házat látogatták a kor neves írói, művészei, így Teréz inspiráló környezetben nőtt fel. 

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.