Judith Sargent Murray feminista, író, költő (1751–1820)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Judith Sargent Murray feminista, író, költő (1751–1820)

január 09, 2011 - 11:46
"On the Equality of the Sexes" című esszéjét a legkorábbi amerikai feminista tanulmányként tartják számon.

Judith Sargent Murrey - John Singleton Copley festménye (Részlet)

Judith Sargent 1751. május elsején született Massachusettsben, elsőszülöttként a gazdag kereskedő és hajótulajdonos család nyolc gyermeke közül. A korabeli szokásokhoz híven nevelőnő foglalkozott vele, és bár szeretett volna egyetemen tanulni, az csak fivérének járt.

Judith 1769-ben feleségül ment John Stevens hajóskapitányhoz, aki 1786-ban meghalt. Két évvel ezután Judith ismét férjhez ment, második férje John Murray lelkész, akivel már évek óta levelezett.

Judithot szenvedélyesen érdekelték a korabeli politikai események, az amerikai forradalom, a nők jogai. 1770-ben jelentek meg első versei, később esszéket kezdett írni, amelyek a Gentleman and Lady's Town and Country Magazine című bostoni magazinban jelentek meg, különféle - Constantia, Honora Martesia, Mr. Vigilius - álneveken. Már korai írásaiban vitát kavaró témákkal: a nők tanulásával, faji előítéletekkel, a nemek egyenlőségével, az önbecsülés fontosságával foglalkozik.

Judith Sargent Murray a nőnevelés kiváló teoretikusa volt – véleménye szerint a nők és férfiak egyformán intelligensek, és csak a tanulás hiánya miatt tűnnek a nők együgyűnek. Ezért kell, hogy a fiúk és a lányok egyforma – magas színvonalú – nevelést kapjanak.

A Massachusetts Magazine-ban megjelenő Gleaner esszésorozatában foglalkozik vallással, politikával, kora szokásaival és viselkedésével, emberi kapcsolatokkal. A képzeletbeli szerző egy bizonyos Mr. Vigillius, aki magát Gleaner-nek (gyűjtögető) nevezi, mert anyagát sokféle embertől és helyről szedi össze. A különféle témájú írások egy szálra vannak fűzve, a szereplők és helyszínek felbukkannak majd ismét eltűnnek, fenntartva az olvasó érdeklődését. Egyes kritikusok szerint a sorozat egy sikeres regény csíráit rejti magában.

Judith 1779-ben írta esszéjét On the Equality of the Sexes (a nemek egyenlőségéről), de csak 1790-ben jelent meg, ebből van az alábbi idézet:

“Mondható-e, hogy egy kétéves fiúgyermek ítélőképessége bölcsebb, mint egy azonos korú leányé? Azt hiszem, hogy inkább ennek ellenkezője figyelhető meg általában. De ettől a kortól kezdve micsoda elfogultság! mennyire kiemeljük az egyiket és elnyomjuk a másikat a bevett, ellentétes módszerű tanítással! az egyiket kiteljesedésre neveljük, a másikat hamar korlátok közé szorítjuk, visszafogjuk. A múló évekkel a nővér csakis a háztartásban létezhet, amíg a fivért kézenfogva a tudomány virágos ösvényeire vezetik.”

John Murray 1815-ben meghalt, az ezt követő években Judith sajtó alá rendezte és kiadta férje levelezését, prédikációit és életrajzát, majd elhagyta Bostont és lányához költözött, aki Mississippi államban egy gazdag ültetvényes felesége volt. 

Judith Sargent Murray 1820. július 6-án halt meg.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Mary Ann Colclough új-zélandi feminista, tanár, újságíró (1836–1885)

április 08, 2017 - 19:53

Új Zéland talán első, és valószínűleg legtehetségesebb feministája. Polly Plum írói név alatt különböző újságokban olyan radikális nézeteit fejtette ki, hogy a nőknek joguk van szakmát tanulni, diplomát szerezni, hogy önállóak lehessenek. Keresetük és a házassagba vitt vagyonuk felett kizárólag ők rendelkezhessenek, dönthessek gyerekeik neveléséről. A nőket megilleti a választójog. A dolgozó nők azonos munkáért a férfiakéval azonos bért kapjanak. Kiállt a munkásnők és háztartási alkalmazottak biztonságos munkakörülményeiért. Az írás mellett előadásokat, beszédeket tartott.

Marie Stritt német feminista (1855–1928)

április 04, 2017 - 02:00

A német női választójogi mozgalom vezető alakja, a Bund Deutscher Frauenvereine (1899–1910), a Deutschen Verbandes für Frauenstimmrecht (1913-1919) és az International Women's Suffrage Alliance  (1913–1920) elnöke volt. Segesváron született, apja ügyvéd, anyja művelt, a nők helyzete iránt érdeklődő ember volt. 1873-tól Bécsben színiiskolába járt, majd házasságot kötött egy operaénekessel. 1889-től Drezdában élt, ott kapcsolódott be a nőmozgalomba, szinpadi gyakorlata remek szónokká tette. Sokat publikált, több nemzetközi konferencián képviselte hazáját. 1913-ban Magyarországon is járt.