Judith Sargent Murray feminista, író, költő (1751–1820)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Judith Sargent Murray feminista, író, költő (1751–1820)

január 09, 2011 - 11:46
"On the Equality of the Sexes" című esszéjét a legkorábbi amerikai feminista tanulmányként tartják számon.

Judith Sargent Murrey - John Singleton Copley festménye (Részlet)

Judith Sargent 1751. május elsején született Massachusettsben, elsőszülöttként a gazdag kereskedő és hajótulajdonos család nyolc gyermeke közül. A korabeli szokásokhoz híven nevelőnő foglalkozott vele, és bár szeretett volna egyetemen tanulni, az csak fivérének járt.

Judith 1769-ben feleségül ment John Stevens hajóskapitányhoz, aki 1786-ban meghalt. Két évvel ezután Judith ismét férjhez ment, második férje John Murray lelkész, akivel már évek óta levelezett.

Judithot szenvedélyesen érdekelték a korabeli politikai események, az amerikai forradalom, a nők jogai. 1770-ben jelentek meg első versei, később esszéket kezdett írni, amelyek a Gentleman and Lady's Town and Country Magazine című bostoni magazinban jelentek meg, különféle - Constantia, Honora Martesia, Mr. Vigilius - álneveken. Már korai írásaiban vitát kavaró témákkal: a nők tanulásával, faji előítéletekkel, a nemek egyenlőségével, az önbecsülés fontosságával foglalkozik.

Judith Sargent Murray a nőnevelés kiváló teoretikusa volt – véleménye szerint a nők és férfiak egyformán intelligensek, és csak a tanulás hiánya miatt tűnnek a nők együgyűnek. Ezért kell, hogy a fiúk és a lányok egyforma – magas színvonalú – nevelést kapjanak.

A Massachusetts Magazine-ban megjelenő Gleaner esszésorozatában foglalkozik vallással, politikával, kora szokásaival és viselkedésével, emberi kapcsolatokkal. A képzeletbeli szerző egy bizonyos Mr. Vigillius, aki magát Gleaner-nek (gyűjtögető) nevezi, mert anyagát sokféle embertől és helyről szedi össze. A különféle témájú írások egy szálra vannak fűzve, a szereplők és helyszínek felbukkannak majd ismét eltűnnek, fenntartva az olvasó érdeklődését. Egyes kritikusok szerint a sorozat egy sikeres regény csíráit rejti magában.

Judith 1779-ben írta esszéjét On the Equality of the Sexes (a nemek egyenlőségéről), de csak 1790-ben jelent meg, ebből van az alábbi idézet:

“Mondható-e, hogy egy kétéves fiúgyermek ítélőképessége bölcsebb, mint egy azonos korú leányé? Azt hiszem, hogy inkább ennek ellenkezője figyelhető meg általában. De ettől a kortól kezdve micsoda elfogultság! mennyire kiemeljük az egyiket és elnyomjuk a másikat a bevett, ellentétes módszerű tanítással! az egyiket kiteljesedésre neveljük, a másikat hamar korlátok közé szorítjuk, visszafogjuk. A múló évekkel a nővér csakis a háztartásban létezhet, amíg a fivért kézenfogva a tudomány virágos ösvényeire vezetik.”

John Murray 1815-ben meghalt, az ezt követő években Judith sajtó alá rendezte és kiadta férje levelezését, prédikációit és életrajzát, majd elhagyta Bostont és lányához költözött, aki Mississippi államban egy gazdag ültetvényes felesége volt. 

Judith Sargent Murray 1820. július 6-án halt meg.

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az "egyedüljáró, disszidens feminista" - Helene Stöcker (1869–1943)

november 29, 2016 - 21:41

Szigorú kálvinista családban nőtt fel, középiskoláit Berlinben járta, majd 1896-tól bölcsész vendéghallgató volt az ottani egyetemen. Tanulmányait Glasgowban majd a berni egyetemen folytatta, ahol 1901-ben megvédte doktori értekezését.

1905-ben alapító tagja volt a Bund für Mutterschutz-nak (BfM, Anyavédő egyesület), és szerkesztője volt az egyesület lapjának, a Mutterschutz-nak, majd később a Die Neue Generation-nak (Az új generáció).

Glücklich Vilma (1872–1927) tanár, a feminista mozgalom egyik vezetője

június 27, 2014 - 11:28

Vágújhelyen született 1872. augusztus 9-én. Tanítónőként végzett, majd Fiuméba rendelték tanítani. (Abban az időben központilag határozták meg a közelkalmazottak állomáshelyét.) Egyik kolléganője az első magyar szerkesztőnő, lánya, Szegfi Emília volt.  

Dora Montefiore angol/ausztrál szüfrazsett, író (1851–1933)

december 26, 2016 - 17:22

Dora Fuller Angliában született, egy ausztráliai útja alkalmával ismerkedett meg G.B. Montefioreval, akivel 1874-ben házasságot kötött. A férfi 1889-ben meghalt, és a korabeli törvények szerint nem Dora lett automatikusan gyerekei gyámja, perre kellett mennie. Ez adta az első lökést, ettől kezdve elszántan harcolt a nők jogaiért.

1891-ben lakásán tartották meg a Womanhood Suffrage League of New South Wales alakuló ülését.