Wohl Janka író (1841–1901)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Wohl Janka író (1841–1901)

január 10, 2020 - 22:38
Az első nő, aki az Akadémia megbízásából fordítást készített.

Pesten született, apja sebész, anyja, Löwy Mária Dorottya, kiváló műveltségű nő volt, akinek baráti körébe tartozott többek közt és . Jankát eredetileg zongoraművésznőnek szánták, de lámpaláza miatt lemondott e pályáról és író lett. Már 15 éves korában verseskötete jelent meg. Sokat fordított angolból.

testvérével együtt szerkesztette 1870–72-ben a Divatot. 1872 nov. 20.-án alapították a Nők Munkakörét, mely 1873. októberétől összeolvadt a Magyar Bazárral. E lapokban a praktikus irány mellett a magyar nők ízlésének és műveltségének fejlesztésére kiváló sikerrel működtek közre.

Ő és testvére elválaszthatatlanok voltak az életben és irodalomban; a főváros társaséletében is nevezetes tényezőkként szerepeltek; szalonjukban számos híresség találkozott.

Janka négy nyelven foglalkozott irodalommal; ő volt az első nő, aki az Akadémia megbízásából fordítást végzett, nevezetesen fordított Symondstól és Sainte-Beuvetől.

1897. január 21.-én  a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. 

1901. május 23-án Budapesten halt meg agyvérzésben.

 

Munkái:

  • Wohl Janka költeményei. Kiadja Jókai Mór. Pest, 1861.
  • Beszélyek és tárczák. Bpest; 1877. (Wohl Stefániával együtt. Új olcsó kiadás. Bpest, 1883.)
  • A kerékpárról. Bpest, (1891.)
  • A modern asszony breviáriuma. Budapest, 1895. (Hasonló, külföldi források nyomán írt műveltségterjesztő munkája több is megjelent: A szépség művészete, Az otthon könyve, Illemkönyv.)

 

Fordításai:

  • Betleff Károly, Feloldhatatlan kötelékek. Ford. Bpest, 1874.
  • Collins Wilkie, A gleninchi rejtély. Regény. Angolból ford. Bpest. 1875.
  • Gaboriau Emil, Mások pénze. Regény. Francziából ford. Bpest, 1875.
  • Dickens Károly, Copperfield Dávid személyes élettörténete, kalandjai, tapasztalatai és észrevételei, melyeket semmikép se szánt a nyilvánosság elé. Angolból ford. Bpest, 1877. Öt kötet.
  • Mathers B. Helén, Jön a rozson át. Regény. Angolból ford. Bpest, 1878.
  • Bradton M. E.,. Lady Cecil. Angol regény. Ford. Bpest, 1878.
  • Alexander, Az ő legkedvesebb ellensége. Angol regény. Ford. Bpest, 1880. Két kötet.
  • Edwards B. Amalia, A nyoma vesztett. Angol regény. Ford. Bpest, 1881.
  • Greville Henrik, Dosia. Regény. Ford. Bpest, 1881.
  • A titokzatos hang. Regény. Angolból ford. Bpest, 1882. Két kötet.
  • Fothergill, Miss, A rokonok. Angol regény. Ford. Bpest, 1883. Két kötet.
  • Braddon, M. E., Az arany borjú. Regény. Angolból ford. Bpest, 1885. Két kötet.
  • Sand Georges, A percemonti torony. Regény. Ford. Bpest, 1885.
  • Renaissance Olaszországban. III. kötet. A szépművészetek. Írta John Addington Symonds, ford. Bpest, 1886. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó-Vállalata.)
  • Magunk közt. Regény három könyvben. Írta Ossip Subin. Németből ford. Bpest, 1886.
  • F. Antony, Courteille János. Ford. Bpest. 1887.
  • Franz Liszt. Erinnerungen einer Landsmännin. Jena, 1887. (Francziául is. Paris, 1887.)
  • Sainte Beuve, Arczképek a franczia újabbkori társadalomból. Francziából fordította, jegyzetekkel és bevezetéssel ellátta. Bpest, 1888.
  • Carmen Sylva, Ki kopog? Elbeszélés. Bevezetésül: Egy rajz. Írta Pierre Loti. Francziából ford. Bpest, 1890.
  • Neuhaus Malvin, A «Perfecta». Kiadta a M. Bazár. Bpest, 1898.
  • A szépség művészete. Idegen források után összegyűjtve. Bpest, 1899.

Álnevei: Egy nagyvilági hölgy és Zichy Camilla. (Ezen a néven azonban a fordításban testvére is segítette.)

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Rotschild Klára divattervező (1903–1976)

február 18, 2019 - 02:02
MTI Fotó: Kácsor László

Apja, Rotschild Ábrahám női divatszalonjában tanult, 1934-ben önálló szalont nyitott a Belvárosban, a Deák tér 3. alatt. Választékos, hibátlan ízlésű kreációi itthon és külföldön is híresek voltak. A következő évtized a tragédiáé volt, Klára szülei Auschwitzban, férje munkaszolgálatosként halt meg. A háború után a családi üzleteket államosították, egy ideig újságárusként dolgozott.

Az első magyar régésznő: Torma Zsófia

február 27, 2013 - 22:06
Torma Zsófia (netbaratno.com)

Torma Zsófia (1832-1899) az erdélyi Csicsókeresztúron született 1832. szeptember 27-én. Már a gyermekkora is ásatási leletek társaságában telt, hiszen szobája padlóját régész-történész édesapja cserépdarabkái borították. Érdeklődését csak fokozta, hogy gyakori vendégük volt a magyar régészet és műemlékvédelem megalapítója, Rómer Flóris bencés szerzetes.

Büttner Júlia író, újságíró (1848–1925)

február 19, 2019 - 11:52

Sajóvámoson született, az ottani leánynevelő intézet tanulója volt. 1873-ban a Fővárosi Lapok-ban jelent meg első írása. 1887-től a Barsmegyei Hírlap szerkesztője volt. Humoros, érzelmes elbeszéléseit, folytatásos regényeit rendszeresen közölte a Magyarország és a Nagyvilág, Magyar Bazár, Magyar Szemle, Ország-világ és a Magyar Lányok. Testvére,  szintén író volt.

Néhány munkája: