Domokos Lászlóné Löllbach Emma reformpedagógus (1885–1966)   

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Domokos Lászlóné Löllbach Emma reformpedagógus (1885–1966)   

június 07, 2019 - 22:58
A magyar reformpedagógia kimagasló (és méltatlanul elfelejtett) alakja.

Salgótarjánban született  A besztercebányai felsőbb leányiskola elvégzése után Budapesten a Csalogány utcai tanítóképzőben az első reformpedagógus, Nagy László tanítványa volt. Oklevelének kézhezvétele után az Erzsébet Nőiskolában nyelv- és történettudományi szakon tanári diplomát is szerzett.  Felismerte a gyermeklélektan fontosságát és az iskolai reformok szükségességét, beutazta Európát, ellátogatott a reformiskolákba, tanulmányozta működésüket és megismerkedett a modern pedagógia képviselőivel.

Hazatérése után 1914-ben a alapító tagja volt. Rábízták a pedagógiai szakosztály vezetését. Egyik cikkében így ír:

A mai asszony megvásárolt, eltartott, élvezeti cikk, a jövő asszonya azonban önálló akar lenni.

1915-ben Budapesten iskolát alapított  Új Iskola néven, melyet az 1949-ben bekövetkezett bezárásig vezetett. Sokat publikált, gyakran hívták előadást tartani. 

Néhány munkája:

  • Új Iskola;
  • Tájékoztató a gyermektanulmányi alapon álló Új Iskoláról;
  • Fejlődéstani didaktika;
  • Az alkottató tanítás: Domokos Lászlóné összegyűjtött előadásai és cikkei 1908-1928-ig.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Teleki Jozefin (Teleki Sándorné), a magyar nőnevelés úttörője

február 23, 2019 - 00:30

Az erdélyi gernyeszegi Teleki kastélyban született (a Teleki-család református ágában) 1838. október 20-án, apja Teleki Domokos gróf, anyja Tima grófnő. Házi tanára Gyulai Pál volt. Tizennyolc évesen hozzáment Teleki Sándor Pest megyei nagybirtokoshoz, akivel Gyömrőre költözött.

„Bálványozott bábok voltunk, legyünk emberekké” - Teleki Blanka (1806–62), a magyar nőnevelés úttörője

január 02, 2019 - 00:00
Teleki Blanka

A sors fintora: Teleki Blanka édesapja, gróf Teleki Imre jelmondata a hosszúfalvai kastély homlokzatára vésve az alábbi volt: „Qui bene latuit bene vixit − Aki jól rejtőzködött, jól élt” (Ovidius). Ugyanakkor a grófnő és unokahúga, teljes életpályája ennek a mondatnak a cáfolatává lett.

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.