Nőkkel szembeni erőszak ellen küzdők kapták a Nobel-békedíjat

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Nőkkel szembeni erőszak ellen küzdők kapták a Nobel-békedíjat

október 05, 2018 - 00:00
Oslo, 2018. október 5., péntek (MTI) - Denis Mukwege kongói sebész-nőgyógyásznak és Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivistának ítélte oda az idei Nobel-békedíjat a norvég parlament által kinevezett bizottság - jelentették be pénteken Oslóban.

A jelöltek "a nemi erőszak mint háborús fegyver alkalmazása elleni" küzdelmükért kapták meg a díjat - olvasható a bizottság indoklásában.

Mukwege a Kongói Demokratikus Köztársaságban folyó harcok során megerőszakolt nők ápolásával foglalkozik az általa alapított kórházban.

A jazidi vallású Murad az Iszlám Állam terrorszervezet tagjai által megerőszakolt nők jogaiért küzd.
 


A Nobel-békedíj kitüntetettjei 1994-2018

1994-Jasszer Arafat palesztin vezető, Simon Peresz izraeli külügyminiszter és Jichak Rabin izraeli kormányfő;
1995-Joseph Rotblat (Nagy-Britannia), a leszerelést támogató Pugwash mozgalom;
1996-Carlos Belo püspök és José Ramos Horta ellenállási vezető (Kelet-Timor);
1997-Nemzetközi Mozgalom a Gyalogsági Aknák Betiltásáért (ICBL) és Jody Williams (Egyesült Államok), az ICBL koordinátora;
1998-John Hume és David Trimble, északír politikusok;
1999-Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet;
2000-Kim De Dzsung dél-koreai elnök;
2001-Egyesült Nemzetek Szervezete és Kofi Annan (Ghána) ENSZ-főtitkár;
2002-Jimmy Carter volt amerikai elnök;
2003-Sirin Ebadi iráni jogásznő, emberi jogi aktivista;
2004- kenyai környezetvédő és politikus;
2005-A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és Mohamed el-Baradei (Egyiptom), a szervezet főigazgatója;
2006-Muhammad Junusz bangladesi közgazdász és az általa vezetett, mikrohitelező Grameen Bank;
2007-Al Gore volt amerikai alelnök és az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága;
2008-Martti Ahtisaari finn békeközvetítő;
2009-Barack Obama amerikai elnök;
2010-Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) ellenzéki másként gondolkodó;
2011- libériai elnök (Afrika első, demokratikusan megválasztott női elnöke), Leymah Gbowee, aki a nőket a libériai polgárháború ellen mozgósította és jemeni nőjogi és demokráciapárti aktivista;
2012-Európai Unió;
2013-Vegyifegyver-tilalmi Szervezet;
214-Kailás Szatjárti (indiai) és (pakisztáni) a gyermekek jogainak védelmében folytatott harcért;
2015-A tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett;
2016-Juan Manuel Santos kolumbiai elnök;
2017-Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil szervezet (ICAN);
2018-Denis Mukwege kongói sebész- nőgyógyász és Nadia Murad iraki kurd emberi jogi aktivista

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„Nem vagyok hajlandó másodrangú állampolgárként élni” –  interjú Sándor Klárával

június 24, 2010 - 12:17

Sándor Klára nyelvész, többek között székely rovásírással foglalkozik, az SZTE Könyvtártudományi tanszék oktatója. 2012-ig társszervezője volt z SZTE TNT Nyelv, ideológia, média c. konferenciáinak, ahol a genderkutatók eddig olyan témákat jártak körül, mint a nő helye a nyelvhasználatban , a nő és az identitás, vagy a szexualitás terei.

Nőtörténelem (nőirodalom, sőt, női kvóta) – miért is?

március 05, 2010 - 11:26
Mint nemrég értesültem, a 80-as évek óta az USA-ban március a nőtörténelem, azaz a herstory hónapja. Herstory… Időnként még nő ismerőseim is felháborodottan kérdezik tőlem: miért van egyáltalán szükség arra, hogy „külön” nőtörténelemről (illetve nőirodalomról, stb.) beszéljünk? A választ hamar megleled, ha fellapozod középiskolás történelem (vagy irodalom) tankönyvedet – bár az „ember=férfi” illetve „emberiség=férfiak” analógia olyannyira egyértelmű tétellé vált az „általános műveltségben”, hogy talán fel sem fog tűnni, hogy a nők alulreprezentáltsága a szóban forgó probléma.