Elisabeth Langgässer német író, költő (1899–1950)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Elisabeth Langgässer német író, költő (1899–1950)

február 23, 2018 - 09:46

Egy római katolikus általános iskolában tanított, ahonnan elbocsátották, amikor egy zsidó férfitől házasságon kívül kislánya született. 1935-ben házasságot kötött a filozófus Wilhelm Hoffmannal, aki a kislányt örökbefogadja, és három közös gyerekük is születik. A nácik hatalomra kerülésekor Elisabeth könyveit betiltották, őt kényszermunkára ítélték. 15 éves lányát Auschwitzba hurcolták, ő a táborból való szabadulása után Izraelben telepedett le. Elisabeth súlyos betegen túlélte a háborút és újra publikálhatott, 1950-ben megkapta a Georg-Büchner díjat, nem sokkal utána meghalt. Néhány műve: Daphne an der Sonnenwende, Die Rose, Frühsommer, Späte Zeit, Winterwende. 

Magyarul megjelent műveit többek közt fordította.  

 

Tavasz 1946 

Cordeliának
 
Kökörcsin, te drága,
itt vagy, szép csoda!
nap süt fényes koronádra,
itt vagy írnak sebre, vágyra,
itt vagy Nausikaa?
 
Szél lengette hajlás,
hullám, hab és fény,
szférák üdvössége, zajlás,
súlyát elvető robajlás,
végre könnyű: én!
 
A varangy honából
szállok fölfele,
pillám alatt Plutó lángol,
s alvilági fuvolától
fülem még tele.
 
Gorgó vad szemében
vaskemény a fény,
lúgfreccsentő hazug szégyen,
vártátok, szívem elégjen,
belevesszek én?
 
Arcod édességét
csókra hajtsd közel,
Styx és Léthe tükrözését
nem és ne vetélkedését
hadd feledjem el.
 
Szűzies habokban
élsz, itt vagy velem,
szívem csöndben dobban,
de fel még sem lobban,
Nausikaa, gyermekem.

Ford. Hajnal Anna

 

Szavak délben 

Álmos a kert, mint hüvelykujjon
a hüvelyk, malmozza unalmát,
ki viszi ölben a körtéket, mondd?
A rózsaringlót, az almát?
 
Szélesen táruljon comb és térd,
domborul somszilva, mirabell érik,
feszül a gyümölcsnedv, mágikus vér,
gurul a föld a nyár küszöbéig.
 
Bőrébe telítve dugig elég,
mind alámerülve, gyümölcsmagába,
csüngenek, villog köpenyük, a lég,
felvirul rajtuk a kék meg a sárga.
 
Dobbanó hullás. Mely hord és kihord,
szeresd a mindünkszülötte egészet,
a magházas almát, szedetlen bíbort:
mint illanó álom, az Egészbe vész el.
 
Zaj a lombban, egy kotlós fészkére tapad,
bátran leült a törött kerékre?
Idő, hova futsz? Avalunnak szalad?
Hogy hivnak, te édes? Mandulamag?
Bíborlik? Sárgul? Tétlen is hat,
s mind így felel: kegyelmet végre!

Ford. Hajnal Anna

 

 

 

 

 

Jelena Dimitrijević szerb író, költő, utazó (1862–1945)

március 27, 2019 - 20:08

Kruševac-on született, jómódú, hagyományos ortodox családba. Gyerekkorában kezdett érdeklődni a nyelvek iránt, megtanult franciául, angolul, oroszul, olaszul, görögül és törökül. A nyelvek mellett íráskészsége is hamar kibontakozott, 1878-ban jelent meg első verse. 1881-ben házasságot kötött Jovan Dimitrijevic magasrangú katonatiszttel, Niš városában telepedtek le. Férje támogatta író és szociális tevékenységét, beutazták együtt Európát és Amerikát, útjairól írt könyvei nagy sikert arattak. Érdeklődésének középpontjában a nők élete állt, különösen a háremben élők helyzete foglalkoztatta.

Aileen Palmer ausztrál költő, író, fordító, aktivista (1915–1988)

április 22, 2019 - 13:22
Aileen Palmer anyjával, Nattie Palmerrel és Pushkin nevű macskájával

A Melbourne-i egyetemen diplomázott francia nyelv- és irodalomból 1935-ben. Tudott még németül, spanyolul és oroszul. Diákkorában kapcsolódott be a munkásmozgalomba, belépett a kommunista pártba, tagja volt a baloldali Victorian Writers’ League-nak. Európába utazott, Londonban antifasiszta tömeggyűléseken vett részt, Ausztriában és Spanyolországban fordítóként dolgozott.  A spanyol polgárháborúban a Nemzetközi brigádok egészségügyi csapatának tagja volt, Last Mile to Huesca címmel írt erről regényt. A II. világháborúban Angliában mentőautóvezető volt.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt. 

Rakovszky Zsuzsa

április 11, 2018 - 18:33
Rakovszky Zsuzsa (Fotó: Szász Marcell)

Rakovszky Zsuzsa Sopronban született 1950. december 4-én. Költő, író, műfordító. Apja, Rakovszky Tibor jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt, a háború után nyugdíjas. 1952-ben halt meg. Anyja, Szűcs Zsuzsanna gépírónő volt, majd pénzügyi előadó. 1981-ben halt meg. Nevelőapja, Majoros József jogot végzett, a háború után raktárosként dolgozott.

Elvi Sinervo finn író, költő, fordító (1912–1986)

május 02, 2019 - 21:11

Helsinki egyik munkáskerületében született, gyerekkorától kezdve lelkes könyvtárhasználó volt. 1935-ben diplomázott a helsinki egyetem bölcsészkarán. 1930-tól a szociáldemokrata párt ifjúsági tagozatának a tagja volt, később a kommunista párt támogatója lett. Ugyanebben az időben jelentek meg első versei és elbeszélései, 1934-től a Kirjallisuuslehti című irodalmi lap állandó szerzője lett. 1936-ban egyik alapítója volt a baloldali kötődésű Kiila irodalmi társaságnak. Első kötete a munkáskörnyezetben játszódó Runo Söörnäisistä című novellagyűjtemény volt.