Mollináry Gizella író, költő (1896–1978)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Mollináry Gizella író, költő (1896–1978)

szeptember 29, 2017 - 23:47

Olasz apa, macedón-horvát származású anya nyolcadik gyereke, egészen fiatal korától kellett magáról gondoskodnia. Volt segédmunkás, textilgyári munkás, cseléd, kofa. A háború éveiben Balassagyarmaton a szociáldemokrata párt vezetőségi tagja volt. A Tanácsköztársaság bukása után kommunista tevékenységéért bebörtönözték. A börtönből Szerbiába szökött, onnan küldött írásai a Nyugat-ban rendszeresen megjelentek. 1924-ben tért haza, az elkövetkező években népszerűsége csúcsán volt, munkáit több nyelvre lefordították. 1944-ben a Gestapo letartóztatta, szökése után bújkálnia kellett. A háború után mezőgazdasági munkásként tartotta el magát és beteg férjét, 1956 után publikált újra.

Néhány munkája: Asszonyi alázat (versek); Földet érint homlokunk (versek); Betévedt Európába (regény); Betelt a föld hamissággal (regény); Meddő szüret után (regény); Isten hallgat (regény).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Forrai Eszter költő, festő (sz. 1938)

április 14, 2017 - 00:35

Az ELTE bölcsészkarán végzett, 1962-től Párizsban él, publikál magyarul, franciául, fordít, fest. Munkásságáért kapott kitüntetései: Roboz Károly-díj (Izrael), Prix Mérit (Franciaország), Magyar Köztársasági Érdemkereszt. Néhány kötete magyarul: Faágak tánca, Lépcsők, Napóra mögött, Színné vált szavak; és franciául: L’escalies de vogul, L’ombre des eclairs, Dechirure de ciel. 

 

Részlet Lépcsők című verséből:

Akkor január volt,

Kegyetlen hideg

A Dunába vezettek a lépcsők

Mikor a kis cipőkből kilépve

Megálltunk -

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.

Badár Erzsi (Simon Sándorné) fazekas (1889–1985)

július 28, 2017 - 21:35

Fazekas apjától tanulta meg a mesterség alapjait. 1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból. A hagyományos túri díszítőelemeket felhasználva hozta létre saját, jellegzetes alkotásait. Munkái nemcsak hazai, hanem külföldi kiállításokon is komoly sikert arattak. 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere címet.