Ida Thoresen svéd szobrász (1863–1937)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ida Thoresen svéd szobrász (1863–1937)

augusztus 04, 2017 - 21:22

Göteborgban született, eleinte hazájában, majd 1895-99 között Párizsban tanult, az Académie Julian és az Académie Colarossi növendéke volt. A klasszikus iskola képviselőjeként  ért el sikereket, Párizsban és Rómában is volt stúdiója. 1912-ben a Föreningen Svenska konstnärinnor (svéd művészek egyesülete) elnökségi tagjává választották. Munkái megtalálhatók a stockholmi Nemzeti Múzeumban és a Zenetörténeti Múzeumban. Híres szabadtéri szobrai a Faun,  a Táncos és a Krisztus az erdőben.

Elisabeth Barnekow művész

 

 

Adelgunde Vogt dán szobrász (1811–1892)

július 17, 2017 - 13:38

Az első dán szobrásznő, aki a kritikusok és a közönség előtt is sikert aratott. 12 és 14 éves kora között egy betegség ágyhoz kötötte, akkor kezdett rajzolni. Tehetségesnek mutatkozott, ezért szülei egy fiatal szobrászt bíztak meg tanításával. Legkedvesebb témái az állatok voltak, fábol faragott munkáit 1838-tól kezdve állította ki, hamar megismerték a nevét. 1839-ben egy bronzból készült szobra elnyerte a Neuhausenske díjat. 1844-ber olaszországi tanulmányútja során ismerkedett meg jövendő férjével. 1849-ben ment férjhez, gyerekeket szült, egyetlen kiállítása sem volt.

Madame Tussaud (1761–1850)

október 30, 2014 - 18:34
Tehetség, elszántság – ezek tették lett Mme Tussaud-t az egyik leghíresebb angol intézménnyé.  
 
Marie Grosholz Franciaországban, Strasbourgban született 1761. december elsején. Apja meghalt a hétéves háborúban, anyja egyik rokonuk, Philippe Curtius orvos házvezetőnője volt. Az orvos kedvtelésből anatómiailag pontos viaszfigurákat készített, amelyek felkeltették Conti herceg érdeklődését. Párizsba költöztek, ahol Curtius, orvosi munkáját feladva, kizárólag a viaszfigurákkal foglalkozott. 
 

Marika Stiernstedt svéd író (1875–1954)

április 12, 2017 - 00:47

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő értékű nő. Kiállt a nők szexuális emancipációjáért, a kettős mérce megszüntetéséért, erről szól az Alma Wittfogels rykte és a Landshöfdingens dotter című regénye. A Fröken Liwinegy leányanya megpróbáltatásait mutatja be. Az 1940-es években írt műveiben - Indiansommer, Banketten, Attentat i Paris - határozottan kiállt a fasizmus ellen. Utóbbi magyarul is megjelent, Merénylet Párizsban címmel.

Varga-Móricz Ida keramikus, szobrász, grafikus (1894–1987)

április 21, 2017 - 13:06

1914-től az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, szobrászatot Abt Sándortól és R.A. Zutt-tól tanult, mellette a Magyar Képzőművészeti Főiskola esti rajztanfolyamára járt. A Képzőművészeti szabadiskolában Vedres Márknál tanult, később Beck Ö. Fülöp magántanítványa lett. 1920-ban házasságot kötött Varga Hugó János költő, filozófussal és Bécsben telepedtek le. Kerámikusként dolgozott, Ausztriában, Egyiptomban, Kanadában, Németországban  is voltak kiállításai. Grafikusként portrékat rajzolt  valamint bátyja, Zsigmond műveihez készített illusztrációkat.

Adelaide Johnson amerikai szobrász, feminista (1859–1955)

január 05, 2018 - 01:07
Adelaide Johnson (balra) leghíresebb szobrának leleplezésén

A St. Louis School of Design-ban tanult, majd Chicagoba költözött, ahol egy balesetért kapott kárpótlás lehetővé tette az addig rossz anyagi helyzetben lévő Adelaide-nak, hogy Európába menjen tanulni. Művészeti tanulmányait így Drezdában, majd Rómában folytatta. 1896-os házasságkötésekor tizenegy évvel fiatalabb férje vette fel az ő nevét, és lelkésznő vezette a szertartást. 

Vegetáriánus, egyben meggyőződéses feminista volt. 

A feminizmus a legnagyszerűbb dolog az emberiség evolúciójában - vallotta.