Ida Thoresen svéd szobrász (1863–1937)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Ida Thoresen svéd szobrász (1863–1937)

augusztus 04, 2017 - 21:22

Göteborgban született, eleinte hazájában, majd 1895-99 között Párizsban tanult, az Académie Julian és az Académie Colarossi növendéke volt. A klasszikus iskola képviselőjeként  ért el sikereket, Párizsban és Rómában is volt stúdiója. 1912-ben a Föreningen Svenska konstnärinnor (svéd művészek egyesülete) elnökségi tagjává választották. Munkái megtalálhatók a stockholmi Nemzeti Múzeumban és a Zenetörténeti Múzeumban. Híres szabadtéri szobrai a Faun,  a Táncos és a Krisztus az erdőben.

Elisabeth Barnekow művész

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Madame Tussaud (1761–1850)

október 30, 2014 - 18:34
Marie Grosholz Franciaországban, Strasbourgban született 1761. december elsején. Apja meghalt a hétéves háborúban, anyja egyik rokonuk, Philippe Curtius orvos házvezetőnője volt. Az orvos kedvtelésből anatómiailag pontos viaszfigurákat készített, amelyek felkeltették Conti herceg érdeklődését. Párizsba költöztek, ahol Curtius, orvosi munkáját feladva, kizárólag a viaszfigurákkal foglalkozott. 
 

Harriet Hosmer amerikai szobrász (1830–1908) 

október 09, 2017 - 21:44

Művészi képességei korán jelentkeztek. Komoly, haladó szellemű nevelésben részesült. 1850-ben az első nő volt, aki engedélyt kapott a Missouri Medical College anatómiai előadásainak látogatására. Néhány évvel később Európába utazott, Rómában és Londonban élt és alkotott, szobrait a kritikusok és a nagyközönség egyaránt ünnepelte. 

Néhány műve: Beatrice Cenci; The Sleeping Faun (Az alvó faun); Zenobia in Chains (A leláncolt Zenóbia); Queen of Palmyra (Palmyra királynője); Puck; Isabella of Castille.  

Marta Skulme lett szobrász (1890–1962)

május 10, 2020 - 23:41
Marta Skulme

Két évet tanult Kazanyban a Művészeti Főiskolán majd Szentpétervárra költözött, ahol L. Šervuda szobrász stúdiójának növendéke volt. 1918-ban hazatért, ahol csatlakozott a Rigai Művészek Csoportjához. 1922-ben Berlinben és Drezdában megismerkedett a konstruktivista irányzattal. Készített figurális szobrokat, portrékat, kubista műveket is. Kritikusai szerint rendkívüli kompozíciós érzéke volt, és humort is belecsempészett  műveibe.