Az osztrák nőmunkásmozgalom úttörője: Emma Adler (1858–1935)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Az osztrák nőmunkásmozgalom úttörője: Emma Adler (1858–1935)

március 24, 2017 - 23:41

Debrecenben született, a család néhány év múlva Bécsbe költözött. Anyanyelvén kívül tudott franciául, angolul, olaszul és oroszul, remek sportoló volt. Fiatalon bekapcsolódott a mozgalomba, rendkívül fontosnak tartotta a munkások művelődését, oktatását, és tevékenyen részt is vállalt benne.  20 éves korában házasodott össze Viktor Adlerrel, az osztrák szociáldemokrata párt alapítójával. Rendszeresen publikált cikkeket a Gleichheit-ben és az  Arbeiter Zeitung-ban, sokat foglalkozott a munkásnők kiszolgáltatottságával. Alapító tagja a Arbeiterinnenzeitung-nak (Munkásnők lapja).  A Die berühmten Frauen der Französischen Revolution 1789 – 1795 (Híres nők a francia forradalomban)  és a  Biografie von Jane Welsh Carlyle (Jane Welsh Carlyle életrajza) cimű könyvei úttörő művek a nőtörténelemben. Élete utolsó éveit svájci számüzetésben töltötte. 

Férjével 1880 körül

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Teréza Nováková cseh író, feminista (1853–1912)

május 04, 2017 - 16:23

A cseh realizmus jelentős képviselője Prágában született. Történelmet, irodalmat tanult, anyanyelve mellett jól tudott németül és angolul, érdekelte a néprajz és a népművészet. Fontosnak tartotta, hogy a nők tanulhassanak, önálló életet éljenek, legyen választójoguk. Alapítója és három évtizeden keresztül szerkesztője volt a feminista Zensky svet (Nővilág) című lapnak. 

Néhány munkája: Z měst i ze samot; Ženský klub český v Praze; Démon a jiné ženské podobizny; Slavín žen českých; Moderní pohádk; Z luhů a hájů naší vlasti.

Alba De Céspedes kubai/olasz újságíró, író, feminista (1911–1997)

március 02, 2017 - 01:46

Nagyapja, Carlos Manuel de Céspedes, “a haza atyja”, kubai nemzeti hős, apja Kuba olaszországi nagykövete, anyja olasz nemesi család leszármazottja volt. Az 1930-as évek elején olasz újságoknak dolgozott. Első regénye  L’Anima Degli Altri címmel 1935-ben jelent meg, ugyanebben az évben antifasiszta tevékenysége miatt bebörtönözték. Nessuno Torna Indietro és La Fuga című regényeit megjelenésük után betiltották. 1943-ban ismét börtönbe került, mert a Radio Partigiana nevű partizánrádió munkatársa volt. A háború után Párizsba költözött.

Sarah Barnwell Elliott író, feminista (1848–1928)

május 06, 2017 - 21:36

Hat regényen kívül esszéket, újságcikkeket, könyvkritikákat publikált. Sokat foglalkozott a nők helyzetével, választójoguk kivívásával. A Southern States Woman Suffrage Conference alelnöke, a Tennessee Equal Suffrage Association elnöke volt, ebben a minőségében 1912-ben petíciót nyújtott be az állam törvényhozóihoz. Déli származása különösen érzékennyé tette a faji problémák iránt, An Incident and Other Happenings című elbeszéléskötete ezzel foglalkozik. Európai útján tett tapasztalatairól 16 levélben számol be.

Néhány műve: