Nagykőrösön született, a középiskola elvégzése után a járásbíróságon volt tisztviselő. 1943-ban Budapestre ment, ahol egy telefonközpontban dolgozott. A Vörös Brigád nevű ellenálló csoport tagja volt, egy zuglói házban volt a központjuk, innen indították akcióikat. 1945 január 6-án a nyilasok elfogták, a budai várban lévő Gestapo központhoz hurcolták és kínvallatás után január 26-án kivégezték.
...majd maga is öngyilkos lett.
Klima Ilona és Juhász Gyula fiatalkori barátok voltak, a költő rajongott érte, és valószínűleg neki írta Strófák c. költeményét:
"Ó, álmaimnak tündérkirálynője,
Uralkodjál örökké lelkemen,
Engedd, hogy szívem álmát rólad szője,
Habár ez álom lenne szemfedője,
És hervadása ez a szerelem!
Te csak ragyogj tündéri szépségedben,
Míg én a szürkeségbe olvadok,
Míg egyre szebben, egyre ékesebben,
A te örök bájadtól ihletetten,
Fényt szórnak rád e lángoló dalok."
Az 1878-ben született manchesteri lány postáskisasszonynak tanult, de mivel csak 155 centire sikerült megnőnie, egy akkor bevezetett, minimum 157 cm-es magasságot előíró követelmény értelmében nem állhatott munkába. Drummond, akit a nőkkel szembeni diszkrimináció e formája (hiszen a nők átlagos testmagassága alacsonyabb a férfiakénál) felháborított, egy gyárban helyezkedett el, ahol még lázítóbb igazságtalanságokkal találkozott: például azzal, hogy a nemek közt markáns fizetéskülönbségek vannak, valamint hogy az alulfizetettség és a munkanélküliség nők sokaságát kergeti prostitúcióba.
Losoncon született, Szeghalmon nőtt fel, nyelveket, zenét tanult. Az Óvónőképző elvégzése után a szeghalmi óvódában helyezkedett el. Elbeszéléseket, verseket publikált a helyi lapban, első kötete 1904-ben Zsúrvilág a provincián címmel jelent meg. 1910-ben családja tiltakozása ellenére házasságot kötött a kalandos életű Rozsnyai Kálmánnal. 1918-ban megalapította a Szeghalmi Szervezett Munkásnők Pártját, amely a nők egyenjogúságát hirdette. A tanácsköztársaság idején direktóriumi tag volt, a bukás után férjével együtt a brassói börtönbe zárták egy évre.
