• Feszty Masa (Fotó: Görbe Márk)

Feszty Masa festő (1895–1979)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Feszty Masa festő (1895–1979)

december 30, 2016 - 16:08

dédunokája, Feszty Árpád és Jókai Róza festőművészek lánya. Az Iparművészeti Főiskolán, majd Münchenben és Firenzében tanult. 1922-ben az Ernst Múzeumban került sor első festői kiállítására.

1927-ben a Nyugatban Elek Artúr írta róla:

... Feszty Masa szinte a szinességnek principiumát képviseli. Kevés művészünk van, kinek ecsete alatt olyan lágyan olvadnának a szinek. Csupa kevert szin, melyek nagy biztossággal helyezkednek el az édesség határán, de mindig innen maradnak ezen a veszedelmes választó vonalon. Különösen mesteri, ahogyan Feszty Masa a szinskála két szélső szinét, a feketét és fehéret vegyíti egymással, ahogyan a ragyogó ezüstszürkén keresztülcsillantja az alája rejtett fehérnek világító fényességét. Olyan egyéni ez a szinképzelet, hogy mindenki mástól megkülönbözteti Feszty Masa művészetét. Nem kicsiny dolog ez női művészben, ki annyira függni szokott környezetének hatásától. Igen nagy kár, hogy megfelelő rajzkultúra nem támogatja Feszty Masa pompásan fejlett szinképzeletét.

1936-ban édesanyja tűzbalesete nagyon megrázta, innentől érdeklődése a vallás, spiritualitás felé fordult. Emiatt 1945 után háttérbe szorult. Ez azonban nem szegte kedvét, igen termékeny alkotó volt.

1979-ben halt meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Badár Erzsi (Simon Sándorné) fazekas (1889–1985)

július 28, 2017 - 21:35

Fazekas apjától tanulta meg a mesterség alapjait. 1935-ben ő volt az első nő, aki mestervizsgát tett fazekasságból. A hagyományos túri díszítőelemeket felhasználva hozta létre saját, jellegzetes alkotásait. Munkái nemcsak hazai, hanem külföldi kiállításokon is komoly sikert arattak. 1968-ban megkapta a Népművészet Mestere címet.  

Dénes Vera gordonkaművész (1915–1970)

március 02, 2017 - 01:06

A budapesti Zeneakadémia hallgatója volt, 1935-ben művészi, 1937-ben tanári oklevelet szerzett. Diákévei alatt tanítványokat vállalt és első koncertjét is megtartotta, 1935-ben döntős volt a bécsi nemzetközi gordonkaversenyen. 1936-ban a Budapesti Női Kamarazenekar szólamvezetője lett, 1939-től pedig az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) zenekarának szólistája. 1944-ben megszökött a nyilasok elől és a felszabadulásig hamis papirokkal bújkált. A háború után a Székesfővárosi Zenekar (későbbi nevén Magyar Állami Hangversenyzenekar) tagja lett.

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.