Dame Millicent Garrett Fawcett angol feminista, író (1847–1929)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Dame Millicent Garrett Fawcett angol feminista, író (1847–1929)

május 25, 2015 - 22:35
Több mint öt évtizedet dolgozott a nők választójogának eléréséért. A női választójogi mozgalommal nővére, Elizabeth Garrett Anderson, az első brit orvosnő ismertette meg.

Több mint öt évtizedet dolgozott a nők választójogának eléréséért. A női választójogi mozgalommal nővére, , az első brit orvosnő ismertette meg.

Sokat dolgozott a nők iskoláztatásáért, Henry Sidgwick filozófussal együtt alapítója volt a Cambridge-i Newnham College-nak. 1897-ben megválasztották a National Union of Women's Suffrage Societies (NUWSS) elnökének - e szervezet ernyője alatt egyesültek a nők szavazati jogáért küzdő brit csoportok. A NUWSS tagjai - a "szüfrazsisták" - a békés módszereket részesítették előnyben, ezért 1903-ban tel az élen kivált közülük egy radikális csoport - a "szüfrazsettek" -, akik azokat nem tartották elég hatékonynak. A NUWSS, hangsúlyozva önnön törvénytisztelő és "lady-like" mivoltát, hivatalosan elhatárolódott a szüfrazsettektől, de Millicent Garrett Fawcett ennek ellenére alkalmanként támogatta a radikális harcosokat, például díszvacsorát rendezett a börtönből kiszabadult szüfrazsettek javára. A stratégiai konfliktusok nem vették el a nők kedvét, hogy akár mindkét szervezetbe belépjenek - sőt, mivel létezett a is vezetésével, akár mind a háromba. A NUWSS-nak 1914-re 500 ezer tagja volt.

Fawcett-et kortársai szerint a "lassú víz partot mos" taktikája jellemezte: a szívós, kitartó munkában hitt, remek szervező volt, komoly elméleti tudással.

1904-ben több társával együtt csalódott az 1888 óta létező Nemzetközi Nőtanácsban, az ICW-ben (International Council of Women), mert az, hogy elkerülje a konzervatív tagok megbotránkoztatását, nem állt ki a nők szavazati joga mellett. Ezért az amerikai és mások társaságában az ICW 1904-es berlini kongresszusán megalapította a Nemzetközi Női Választójogi Szövetséget (IWSA, International Women's Suffrage Alliance), amely 32 ország feministáit egyesítette (és amelyhez két évvel később a magyarországi is csatlakozott).  

1913 júniusában az IWSA budapesti kongresszusa alkalmával (és utána még többször, utoljára 1923-ban) Magyarországon is járt.

Henry Fawcett liberális politikussal kötött házasságából egy lánya született. 1890-ben az első nő, aki a Cambridge-i Egyetemen kitűnő eredményekkel megszerezte diplomáját matematikából.

Millicent Garrett Fawcett még életében látta célja megvalósulását, 1918-ban törvénybe iktatták a 30 év feletti nők szavazati jogát. 1924-ben megkapta a Grand Cross of the Order of the British Empire lovagi rangot. Még megérte az általános választójog bevezetését is (1928).

Néhány fontosabb munkája:

  • Political Economy for Beginners;
  • Some Eminent Women of our Times: short biographical sketches;
  • Women's Suffrage: a Short History of a Great Movement;
  • What I Remember (Pioneers of the Woman's Movement).

A NUWSS ma is működik és küzd a női jogokért,  néven. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Vilhelmine Ullmann norvég pedagógus, író, feminista (1816–1915)

március 16, 2017 - 14:38

Christianiaban született értelmiségi családba, az anyja által vezetett leányiskolában tanult, végzés után nevelőnőként dolgozott. 1839-ben férjhez ment Jørgen Ullmannhoz, hat gyereket szült, majd 1854-ben különváltak. Vaterland Børneasyl néven nevelőintézetet alapított, irodalmi karrierje is akkor indult. A Nordisk illustreret Børneblad című lapban rendszeresen publikált elbeszéléseket, meséket, verseket, fordításokat, kritikákat, állandó munkatársa volt a a Nylænde című feminista újságnak. Egyik alapító tagja volt a Norsk Kvinnesaksforening elnevezésű nőjogi szervezetnek.

Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.