Több mint öt évtizedet dolgozott a nők választójogának eléréséért. A női választójogi mozgalommal nővére, Elizabeth Garrett Anderson, az első brit orvosnő ismertette meg.

Sokat dolgozott a nők iskoláztatásáért, Henry Sidgwick filozófussal együtt alapítója volt a Cambridge-i Newnham College-nak. 1897-ben megválasztották a National Union of Women's Suffrage Societies (NUWSS) elnökének - e szervezet ernyője alatt egyesültek a nők szavazati jogáért küzdő brit csoportok. A NUWSS tagjai - a "szüfrazsisták" - a békés módszereket részesítették előnyben, ezért 1903-ban Emmeline Pankhursttel az élen kivált közülük egy radikális csoport - a "szüfrazsettek" -, akik azokat nem tartották elég hatékonynak. A NUWSS, hangsúlyozva önnön törvénytisztelő és "lady-like" mivoltát, hivatalosan elhatárolódott a szüfrazsettektől, de Millicent Garrett Fawcett ennek ellenére alkalmanként támogatta a radikális harcosokat, például díszvacsorát rendezett a börtönből kiszabadult szüfrazsettek javára. A stratégiai konfliktusok nem vették el a nők kedvét, hogy akár mindkét szervezetbe belépjenek - sőt, mivel létezett a Women's Freedom League is Charlotte Despard vezetésével, akár mind a háromba. A NUWSS-nak 1914-re 500 ezer tagja volt.

Fawcett-et kortársai szerint a "lassú víz partot mos" taktikája jellemezte: a szívós, kitartó munkában hitt, remek szervező volt, komoly elméleti tudással.

1904-ben több társával együtt csalódott az 1888 óta létező Nemzetközi Nőtanácsban, az ICW-ben (International Council of Women), mert az, hogy elkerülje a konzervatív tagok megbotránkoztatását, nem állt ki a nők szavazati joga mellett. Ezért az amerikai Carrie Chapman Catt és mások társaságában az ICW 1904-es berlini kongresszusán megalapította a Nemzetközi Női Választójogi Szövetséget (IWSA, International Women's Suffrage Alliance), amely 32 ország feministáit egyesítette (és amelyhez két évvel később a magyarországi Feministák Egyesülete is csatlakozott).  

1913 júniusában az IWSA budapesti kongresszusa alkalmával (és utána még többször, utoljára 1923-ban) Magyarországon is járt.

Henry Fawcett liberális politikussal kötött házasságából egy lánya született. Philippa Fawcett 1890-ben az első nő, aki a Cambridge-i Egyetemen kitűnő eredményekkel megszerezte diplomáját matematikából.

Millicent Garrett Fawcett még életében látta célja megvalósulását, 1918-ban törvénybe iktatták a 30 év feletti nők szavazati jogát. 1924-ben megkapta a Grand Cross of the Order of the British Empire lovagi rangot. Még megérte az általános választójog bevezetését is (1928).

Néhány fontosabb munkája:

• Political Economy for Beginners;
• Some Eminent Women of our Times: short biographical sketches;
• Women's Suffrage: a Short History of a Great Movement;
• What I Remember (Pioneers of the Woman's Movement).

A NUWSS ma is működik és küzd a női jogokért, Fawcett Society néven.