Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

október 24, 2011 - 11:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.
 
Annabella tartott attól, hogy a kislány örökölheti apja költői tehetségét, ezért egészen kicsi korától matematikára és zenére taníttatta. Első tanárai között volt Augustus DeMorgan matematikus, aki a Boole algebra (logikai műveletekkel foglalkozó algebra) egyik elméleti megalapozója. 
 
Ada 17 éves korában ismerkedett meg Charles Babbage matematikussal, aki többek között a függvénytáblák számitásainak automatizálásán dolgozott. Az ismerkedésből életre szóló munkakapcsolat lett, fennmaradt levelezésükben többek között matematikai, logikai, csillagászati problémákat, az “analítikus gép” megvalósítását vitatták meg.
 
Ada jóbarátnőjének,   matematikusnak házában találkozott Lord William Kinggel, a későbbi Earl of Lovelace-al, akihez 1835-ben feleségül ment. A házaspárnak három gyermeke született, akiknek nevelését Ada jórészt az anyjára bízta.
 
Babbage 1842-ben Olaszországba utazott, ahol tervezett analítikus gépéről tartott előadássorozatot. Luigi Menabrea olasz matematikusra olyan nagy hatást tett, hogy összefoglalót írt az előadásokról. Az olasz nyelvű cikket Ada fordította angolra, és Babbage bíztatására kiegészítette saját megjegyzéseivel és magyarázataival, így végül az angol nyelvű szöveg kétszer olyan hosszú lett, mint az eredeti. Levelezésükből egyértelműen kiderül, hogy a megjegyzések Ada gondolatai. Egyik levelében ezt írja: 
 
Nagyon bánt, hogy változtatott a szövegemen. Jól tudja, hogy mindig hajlandó vagyok a szükséges kiigazításokra, de nem tűrhetem, hogy más hozzányúljon a mondataimhoz.” 
 
A The Sketch of the Analytical Engine címmel megjelent tanulmány a számítástechnika alapműve lett.  Ada hitt abban, hogy a matematika idővel olyan szimbólumrendszert fog kifejleszteni, amellyel a világon bármi kifejezhető. Még arra is gondolt, hogy a gép zeneszerzésre is alkalmas lehet, egyfajta “tudományos zene” létrehozására. Vagyis több mint másfél évszázaddal ezelőtt már hitt a mesterséges intelligencia megvalósíthatóságában. 
 
1852-ben, 36 éves korában – annyit élt, mint édesapja – Ada Byron valószínűleg rákbetegségben meghalt. Kívánságának megfelelően apja mellett, a családi birtokon temették el. 
 
Az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztériuma az 1977-ben kifejlesztett számítógép programozási nyelvet “Ada”-nak nevezte el.
  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Virginia Kneeland Frantz amerikai orvos (1896–1967)

november 28, 2017 - 16:40

New Yorkban született, jómódú családba. A Bryn Mawr College hallgatója volt, 1918-ban kémiából évfolyamelsőként diplomázott. A Columbia egyetemre jelentkezett orvostanhallgatónak, az volt az első év, hogy nőket is felvettek. 1922-ben diplomázott, ő volt az első nő, akit a New York Presbyterian Hospital rezidensnek felvett, két év múlva alorvosnak nevezték ki. Sebészi munkája mellett oktatott is, 1951-ben kapta meg professzori kinevezését. 1959-ben írt tanulmánya a hasnyálmirigyrákról a mai napig alapmű.

Rosalind Elsie Franklin, brit kémikus és röntgen krisztallográfus, a „kettős spirál” felfedezője

július 26, 2016 - 12:16

Rosalind Elsie Franklin jómódú és befolyásos család öt gyermeke közül másodikként, 1920. július 25-én látta meg a napvilágot Londonban. Kora gyermekkorától kezdve megmutatkozott különleges intelligenciája, tizenöt éves korában eldöntötte, hogy természettudós válik belőle.

Rachel Lloyd amerikai vegyész (1839–1900)

január 26, 2017 - 00:14

Az első amerikai nő, aki a kémiai tudományokból doktori címet szerzett. 1859-ben végzett  a tanítóképzőben,  az ezt követő évek tragikusak voltak számára, férje és két gyereke meghalt. Philadelphiában vállalt tanári állást, közben elvégezte a Harvard Summer School kémia szakát. Tanulmányai mellett kutatott, három cikke is megjelent az American Chemical Journal-ban.  Ő volt az első nő, aki a lapban publikálhatott. 1885-ben Svájcba ment, ahol a zürichi egyetemen két évig doktori disszertációján dolgozott. 1888-ban a nebraskai egyetemen megkapta professzori kinevezését.