Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Augusta Ada Byron, Countess of Lovelace, angol matematikus (1815–1852)

október 24, 2011 - 11:37
1815 december 10-én Annabella, a költő Lord Byron felesége, leánygyermeket szült. A népszerű, vonzó férfi nemcsak romantikus műveiről, de szertelen, szabados viselkedéséről is híres volt, korabeli pletykák szerint Annabellával kötött házassága csak a féltestvérével való kapcsolatának leplezésére szolgált. Augusta Ada születése után néhány hónappal a házaspár elvált. Byron elhagyta Angliát, soha többé nem látta lányát, emiatt érzett fájdalma több versében megjelenik.
 
Annabella tartott attól, hogy a kislány örökölheti apja költői tehetségét, ezért egészen kicsi korától matematikára és zenére taníttatta. Első tanárai között volt Augustus DeMorgan matematikus, aki a Boole algebra (logikai műveletekkel foglalkozó algebra) egyik elméleti megalapozója. 
 
Ada 17 éves korában ismerkedett meg Charles Babbage matematikussal, aki többek között a függvénytáblák számitásainak automatizálásán dolgozott. Az ismerkedésből életre szóló munkakapcsolat lett, fennmaradt levelezésükben többek között matematikai, logikai, csillagászati problémákat, az “analítikus gép” megvalósítását vitatták meg.
 
Ada jóbarátnőjének,   matematikusnak házában találkozott Lord William Kinggel, a későbbi Earl of Lovelace-al, akihez 1835-ben feleségül ment. A házaspárnak három gyermeke született, akiknek nevelését Ada jórészt az anyjára bízta.
 
Babbage 1842-ben Olaszországba utazott, ahol tervezett analítikus gépéről tartott előadássorozatot. Luigi Menabrea olasz matematikusra olyan nagy hatást tett, hogy összefoglalót írt az előadásokról. Az olasz nyelvű cikket Ada fordította angolra, és Babbage bíztatására kiegészítette saját megjegyzéseivel és magyarázataival, így végül az angol nyelvű szöveg kétszer olyan hosszú lett, mint az eredeti. Levelezésükből egyértelműen kiderül, hogy a megjegyzések Ada gondolatai. Egyik levelében ezt írja: 
 
Nagyon bánt, hogy változtatott a szövegemen. Jól tudja, hogy mindig hajlandó vagyok a szükséges kiigazításokra, de nem tűrhetem, hogy más hozzányúljon a mondataimhoz.” 
 
A The Sketch of the Analytical Engine címmel megjelent tanulmány a számítástechnika alapműve lett.  Ada hitt abban, hogy a matematika idővel olyan szimbólumrendszert fog kifejleszteni, amellyel a világon bármi kifejezhető. Még arra is gondolt, hogy a gép zeneszerzésre is alkalmas lehet, egyfajta “tudományos zene” létrehozására. Vagyis több mint másfél évszázaddal ezelőtt már hitt a mesterséges intelligencia megvalósíthatóságában. 
 
1852-ben, 36 éves korában – annyit élt, mint édesapja – Ada Byron valószínűleg rákbetegségben meghalt. Kívánságának megfelelően apja mellett, a családi birtokon temették el. 
 
Az Amerikai Egyesült Államok védelmi minisztériuma az 1977-ben kifejlesztett számítógép programozási nyelvet “Ada”-nak nevezte el.
  

 

 

Kay McNulty amerikai matematikus (1921–2006)

február 11, 2018 - 22:33

Írországban született, gyermekkorában családjával az Egyesült Államokba költözött. A Chestnut Hill College-ban diplomázott matematikából 1942-ben. A hadseregnek nagy szüksége volt képzett matematikusokra, így Kay is „emberi számítógép” lett a Moore School of Engineering-nél. 1945-ben hat nőt választottak ki, hogy az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) kifejlesztésén dolgozzanak: Kay McNulty, Marlyn Wescoff, Fran Bilas, Ruth Lichterman, Adele Goldstine, Betty Jennings. Az ENIAC több mint 3 m magas, kb. 25 m hosszú volt, és 30 tonnát nyomott.

Karen Spärck Jones brit informatikus (1935–2007)

január 10, 2012 - 15:33
 A számítástechnika túl fontos ahhoz, hogy a férfiakra bízzuk.
Az idézet Karen Spärck Jones-tól, a Cambridge egyetem professzorától, a Brit Tudományos Akadémia tagjától származik, aki fél évszázadnál többet dolgozott az információkeresés, a természes nyelvi feldolgozás területén, számítógépes szakemberek egész nemzedékére volt hatással.
 

Anna Atkins angol botanikus, fényképész (1799–1871)

március 15, 2018 - 21:16

Valószínűleg ő az első, aki fényképekkel illusztrált könyvet publikált, és talán az első nő, aki fényképet készített. Apja nevelte, aki ismert tudós, a Royal Society titkára volt. Anna alapos botanikai ismeretekre tett szert, fő témája az algák kutatása volt. Henry Fox Talbot feltaláló megismertette vele a fényképezés korabeli technikáját, melyet felhasználva publikálta első könyvét British Algae: Cyanotype Impressions címmel 1843-ban.

Olga Ladizsenszkaja orosz matematikus (1922–2004)

március 07, 2018 - 20:24

Kologrivban született, családjában több matematikus volt. Apja politikai okok miatt börtönbe került, ezért nem vették fel a leningrádi egyetemre, tanárképző főiskolát végzett. A háború alatt matematikát tanított egy középiskolában. 1943-ban a moszkvai egyetem hallgatója lett, ahol 1947-ben diplomázott. Doktori értekezését már Leningrádban nyújtotta be és védte meg 1949-ben. Ugyanettől az évtől az egyetem oktatója, később a Tudományos Akadémia Matematikai Intézetének kutatója lett, 1962-ben az intézet vezetőjévé nevezték ki.

Maria Gaetana Agnesi olasz matematikus, filozófus, nyelvész (1718–1799) 

május 15, 2019 - 00:28

A matematikai történetének kiemelkedő jelentőségű alakja Milánóban született, gazdag kereskedőcsaládba. Széleskörű nevelést kapott, hétéves korában három, tizenegy évesen már hét nyelven írt, olvasott és beszélt. Húsz évesen Propositiones Philosophicae címen kiadott könyve matematikai és filozófiai esszék gyűjteménye, komoly elismerést kapott tudományos körökben. 1748-ban jelent meg legfontosabbnak tartott munkája Instituzioni analitiche ad uso della gioventù italiana címmel. 1750-ben XVI.

Máriám Mirzáháni (Maryam Mirzakhani) iráni/amerikai matematikus (1977–2017)

május 02, 2019 - 20:05

Teheránban született, középiskolás korában az első lány volt, aki hazáját képviselte a Nemzetközi Matematikai Olimpián, ahol 1994-ben és 1995-ben is aranyérmes lett. A helyi Sharif egyetem elvégzése után az Egyesült Államokban a Harvardon folytatta tanulmányait, 2004-ben védte meg Simple Geodesics on Hyperbolic Surfaces and Volume of the Moduli Space of Curves című doktori disszertációját, mellyel komoly nemzetközi elismerést szerzett. 2004 és 2008 között a Princeton egyetem tanára, 2008-tól a Stanford professzora volt.

Mary Frances Winston Newson amerikai matematikus (1869–1959)

augusztus 18, 2019 - 17:16

Forrestonban (Illinois) született, anyja tanár, apja orvos volt. Testvéreivel együtt otthon tanult, modern és klasszikus nyelvekre, matematikára, irodalomra anyjuk oktatta őket, aki autodidakta módon képezte magát. 15 évesen lett a University of Wisconsin hallgatója, 1889-ben kitüntetéssel diplomázott matematikából.

Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

"Szavak helyett tettek" - aki meghalt a nők szavazati jogáért: Miss Emily Davison (1872–1913)

június 03, 2012 - 14:21

Emily Wilding Davison angol szüfrazsett Londonban született sokgyermekes családban. Felsőfokú tanulmányaira nevelőnői munkával szerzett pénzt. Irodalmat, biológiát és kémiát hallgatott, kiváló eredményekkel végzett.

Banga Ilona biokémikus (1906–1998)

február 06, 2018 - 12:18
Banga Ilona biokémikus

Hódmezővásárhelyen születt, a szegedi egyetem Természettudományi karának hallgatója volt 1924-től, 1925-27 között a bécsi egyetemet látogatta, 1929-ben készítette el doktori értekezését. 1931-től a szegedi egyetem Orvos-Vegytani Intézetben dolgozott Szent-Györgyi Albert mellett, 1940-ben kapta meg egyetemi magántanári kinevezését. Értékes publikációi alapján több külföldi intézet hívta meg, járt Bécsben, Liègeben, Oxfordban, Nápolyban.

Alapvető felismerései voltak, azonban a további kutatással Szent-Györgyi mást, Straub-F. Brunót bízta meg.