Funmilayo Ransome-Kuti afrikai feminista (1900–1978)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Funmilayo Ransome-Kuti afrikai feminista (1900–1978)

július 18, 2011 - 12:10
 Nigériai politikus, tanár, az afrikai feminista mozgalom karizmatikus alakja.

1900. október 25-én született Abeokutéban. Szülei tanárok, a kislány a helyi Abeokuta Girls Grammar School-ban tanul, majd 1919-től Angliában, Manchesterben jár egyetemre. 1923-ban tér haza, és régi iskolájában vállal tanári állást. Beere-nek, azaz “első lánynak” nevezték, mert ő volt az első női tanár az iskolában. 

1925-ben házasodott össze I.O. Ransome Kuti teológus tanárral. A házasság nem követte a tradiciókat, a hagyományos férfi felsőbbrendűség kettejük kapcsolatában nem jelent meg. Mindketten magától értetődőnek tartották, hogy az ország demokratizálódásáért, függetlenségéért való küzdelmük része a nők függetlenségének, szavazati jogának biztosítása is.

Funmilayo női klubokat hozott létre, az első tagok a nyugati iskolázottságú nők voltak. Ezekből a klubokból indult el az ország első, nőknek szóló oktatási programja. A brit gyarmati adminisztráció drasztikus adóemelése ellen országos méretű sztrájkokat és polgári engedetlenségi mozgalmat szerveztek. 

1949-ban alapította meg a Nigerian Women's Union-t (NWU) (Nigériai Nők Egyesülete). Programjukban szerepelt többek között a nők választójoga és számarányuknak megfelelő részvétel a helyi közigazgatási szervezetekben. Hitelességének és jó szervezőképességének köszönhetően a nigériai demokratikus mozgalom egyik vezetője lett. A Londonban 1954-ben tartott alkotmányozó konferencián a nigériai delegáció egyetlen női tagja volt. 

Nigéria 1960-ban elnyerte függetlenségét, ettől kezdve Ransome Kuti kivonult a politikából és egyre inkább a nőmozgalommal foglalkozott. A politikai tevékenysége alatt szerzett tapasztalatait kamatoztatta, kapcsolatban volt a nagy nemzetközi nőszervezetekkel, a nyugati és a harmadik világbeli országokkal egyaránt. 

Több jónevű egyetem tiszteletbeli doktora, 1965-ben Order of the Niger kitüntetést, 1970-ben Lenin békedíjat kapott. 

Életéről, munkájáról, küzdelmeiről For Women and the Nation (A nőkért és a nemzetért) című könyvében ad számot. Életfilozófiáját így foglalta össze:
 

Legjobb, amit ellenségednek adhatsz – megbocsátás
ellenfelednek – tolerancia
barátodnak – a szíved
anyádnak – olyan viselkedésed, amelyre büszke lehet
gyerekednek – jó példa
minden embernek – könyörület.

Az UNESCO életéről adott ki. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847–1922)

szeptember 29, 2012 - 23:09

Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma grófi családba született a sorban ötödikként 1847. szeptember 30-án Nagytétényben. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel - emiatt gondolt a komoly, visszahúzódó kislány először arra, hogy orvos szeretne lenni. Később szülei Pröbstl Mária budapesti lánynevelő intézetébe íratták, ahol kiválóan tanult, érettségit azonban nem szerezhetett. (1896-ig lányoknak Magyarországon erre nem volt lehetőség.)   

Emilia Broomé svéd politikus, feminista (1866–1925)

május 21, 2015 - 22:40

Az első nő, aki bekerült a svéd törvényhozó testületbe. Az uppsalai egyetemen végzett 1884-ben, Stockholmban Anna Whitlock iskolájában tanított.

Alapító tagja és 1902-1906 között elnöke volt a Stockholmsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak (Stockholmi szüfrazsett egyesület).

A Centralförbundet för Socialt Arbete  (szociális jóléti szervezet) igazgatótanácsának tagja volt 1904-1925 között.

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.