Funmilayo Ransome-Kuti afrikai feminista (1900–1978)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Funmilayo Ransome-Kuti afrikai feminista (1900–1978)

július 18, 2011 - 12:10
 Nigériai politikus, tanár, az afrikai feminista mozgalom karizmatikus alakja.

1900. október 25-én született Abeokutéban. Szülei tanárok, a kislány a helyi Abeokuta Girls Grammar School-ban tanul, majd 1919-től Angliában, Manchesterben jár egyetemre. 1923-ban tér haza, és régi iskolájában vállal tanári állást. Beere-nek, azaz “első lánynak” nevezték, mert ő volt az első női tanár az iskolában. 

1925-ben házasodott össze I.O. Ransome Kuti teológus tanárral. A házasság nem követte a tradiciókat, a hagyományos férfi felsőbbrendűség kettejük kapcsolatában nem jelent meg. Mindketten magától értetődőnek tartották, hogy az ország demokratizálódásáért, függetlenségéért való küzdelmük része a nők függetlenségének, szavazati jogának biztosítása is.

Funmilayo női klubokat hozott létre, az első tagok a nyugati iskolázottságú nők voltak. Ezekből a klubokból indult el az ország első, nőknek szóló oktatási programja. A brit gyarmati adminisztráció drasztikus adóemelése ellen országos méretű sztrájkokat és polgári engedetlenségi mozgalmat szerveztek. 

1949-ban alapította meg a Nigerian Women's Union-t (NWU) (Nigériai Nők Egyesülete). Programjukban szerepelt többek között a nők választójoga és számarányuknak megfelelő részvétel a helyi közigazgatási szervezetekben. Hitelességének és jó szervezőképességének köszönhetően a nigériai demokratikus mozgalom egyik vezetője lett. A Londonban 1954-ben tartott alkotmányozó konferencián a nigériai delegáció egyetlen női tagja volt. 

Nigéria 1960-ban elnyerte függetlenségét, ettől kezdve Ransome Kuti kivonult a politikából és egyre inkább a nőmozgalommal foglalkozott. A politikai tevékenysége alatt szerzett tapasztalatait kamatoztatta, kapcsolatban volt a nagy nemzetközi nőszervezetekkel, a nyugati és a harmadik világbeli országokkal egyaránt. 

Több jónevű egyetem tiszteletbeli doktora, 1965-ben Order of the Niger kitüntetést, 1970-ben Lenin békedíjat kapott. 

Életéről, munkájáról, küzdelmeiről For Women and the Nation (A nőkért és a nemzetért) című könyvében ad számot. Életfilozófiáját így foglalta össze:
 

Legjobb, amit ellenségednek adhatsz – megbocsátás
ellenfelednek – tolerancia
barátodnak – a szíved
anyádnak – olyan viselkedésed, amelyre büszke lehet
gyerekednek – jó példa
minden embernek – könyörület.

Az UNESCO életéről adott ki. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ida Falbe-Hansen dán irodalomtörténész, fordító, feminista (1849–1922)

április 08, 2017 - 19:46

Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t. 1890-ben  az első nő volt, aki professzori kinevezést kapott a koppenhágai egyetemen, a skandináv filológia tanszéken. Sokat publikált, tanulmányokat, tankönyveket, svédből és norvégból fordított. Tagja volt a Kvindelig Læseforening-nak (Női olvasókör) és alapító tagja  a Dansk Kvindesamfund-nak (dán nőszervezet), utóbbinak néhány évig az elnöke volt. 1914-ben megkapta a Fortjenstmedaljen i guld (arany érdemrend) kitüntetést. 

Line Luplau dán feminista (1823–1891)

április 09, 2017 - 15:04
Line Luplau (Marie Luplau festménye)

A Danske Kvindeforeningers Valgretsforbund (DKV, dán nők szüfrazsett szervezete) alapító tagja, 1889-1891 között elnöke volt. Lelkészcsaládból származott, férje is az volt. Fiatalságától felháborította, hogy a nők nem teljesjogú tagjai a társadalomnak. Jótékonysági egyesületet alapított, annak képviseletében ő volt az első nő, aki nemzeti ünnepen beszédet tartott. 1872-ben férjével és lányával belépett a Dansk Kvindesamfund-ba.

Az első jogászdoktor nő Európában: Sarmiza Bilcescu román feminista (1867–1935)

április 02, 2017 - 23:04

Az első román jogásznő, és az első nő, aki Európában jogi doktorátust szerzett. 1884-ben jelentkezett a párizsi egyetem jogi fakultására, ahol gyanakvással fogadták, az is előfordult, hogy a portás nem akarta beengedni az épületbe. Az első év befejezése után azonban az egyetem professzora, Colmet De Santerre nagyon elismerően nyilatkozott róla. 1890-ben védte meg doktori értekezését, melynek témája az anyák jogi helyzete volt. 1891-ben felvették a román ügyvédi kamarába, de praktizálni - ügyfelek híján - nem tudott.