A magyar érettségi genderszempontból (2013)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A magyar érettségi genderszempontból (2013)

május 06, 2013 - 13:20

2013. május 06-án megírták az érettségizők a magyar feladatsort,
íme:  www.delmagyar.hu/erettsegi/magyar_erettsegi_feladatok_2013_itt_a_feladatsorime_a_megoldasok_is/2331694/

A szövegértésben a gyermeki beszéd fejlődésének állomásait női szerző írja le - nem véletlenül, hisz alighanem  kevés férfi életének képezi  részét a gyermekgügyögés aktív tanulmányozása.

Bár ahogy a legújabb korban a szülés tudománya is átcsúszott a férfiak birtokába és fennhatósága alá, úgy ezen sem igazán csodálkoznánk.

A nagyobb lélegzetű önálló szövegalkotás (esszé) témáját szokás szerint három lehetőség közül választhatták a vizsgázók.

Az elemzendő írásművek szerzői kivétel nélkül férfiak, szám szerint négy.

Közülük kettő már abból  a huszadik századból, melyben nők is tettek le szép számmal  jelentős irodalmi műveket az asztalra - bár őket  a számos nemzetközi elismerés ellenére is elmulasztották az irodalmi kánonba illetve a középiskolai törzsanyagba emelni.

A teljesség kedvéért hozzátehetjük, hogy  az évtizedek óta szégyenletesen alacsonyan reprezentált női szerzők (Sapphó és Kaffka Margit együttesen nem tesz ki 5 %-ot, nemhogy 50-et, holott az irodalom mégcsak nem is tipikusan férfi-privilégium) mellé beemeltek a  tananyagba  megint sok új férfit, plusz egyetlen nőt : a szélsőségesen zsidógyűlölő Tormay Cécile személyében, sajnos... mert ha egyszer ilyen, akkor már az se lehet öröm, hogy merő véletlenségből (vagy épp nem is...)  nő az illető.

Akárcsak a politikát és a közéletet, a tételek kiíróit sem hatják át a genderszempontok - az igény, hogy a fele létszámú felnövekvő női embernek is kellene példakép nemcsak a celebvilágból, illetve hogy a fiúk lehetőleg  ne csak szórakoztató- és  kiszolgálószemélyzet, vagy ősellenség formájában ismerjék meg a női nemet, ahogy az ma rájuk egyre markánsabban a médiából és az internetről árad.

Aki az érettségin a nőképet hiányolja, annak mindjárt ott van a leggyakrabban választott középső esszé témája, a Márai - elbeszélés címszereplő főhőse, egy igazán utálnivaló, csaló szörnyeteg - aki természetesen nő.

Hogy mit üzen a ma érettségiző generációnak az így tematizált magyar tételsor ?
Tudat alatt pontosan azt a rögvalóságot fixálja bennük, melyen eszmélve még nagyon sokáig esélyük sem lesz kitörni a magyar nőknek Európa sereghajtói szerepéből.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A gyerekkor feldolgozása az irodalomban

október 05, 2011 - 09:08
Fotó: Pixabay

Nem vagyok irodalmár, és nem tudok sokat arról, hogyan születik egy vers, egy novella vagy egy regény. Legfeljebb annyit, amennyit azokból a fikciós könyvekből tudok, amik magáról az írásról, annak folyamatáról, nehézségeiről szólnak (legutóbbi ilyen jellegű olvasmányom Joanne Harris: Szederbor című könyve). Ezért ebben a cikkben elsősorban a saját, szubjektív véleményem kap szerepet.

A magyar történelem női szempontú krónikája - Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

szeptember 10, 2010 - 11:50
Kosáryné Réz Lola (Réz Elenonóra) neve számomra az (és egy másik gyerekkori kedvenc- Kathleen Winsor: Amber c. regényének) fordítójaként csengett ismerősen, de mint némi keresés után kiderült, ő is a marginalizált nőírók egyike. A műfordítási munka mellett (pl.

Prima Primissima 2011 - avagy a már látszatra sem adó, kendőzetlen hímsovinizmus hazánkban

december 02, 2011 - 23:14

 

A Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának tagjai:

 

Csányi Sándor, elnök

Dávid Ferenc, alelnök

Lovassy Tamás, főtitkár

Csomor Gábor

Czeglédi László

Hanák András

Perlusz László

Szőnye József

Takács Ildikó

Zwack Péter

 

 

Társadalmi Tanácsadó Testületi tagok a 2011. évben:

Bánki András    újságíró, 2007. évi Jubileumi Primissima-díjas

Gazsó Ferenc    egyetemi tanár

Granasztói György    történész

Jókai Anna    író, 2004. évi Közönség-díjas