A magyar történelem női szempontú krónikája - Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A magyar történelem női szempontú krónikája - Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

szeptember 10, 2010 - 11:50
Kosáryné Réz Lola (Réz Elenonóra) neve számomra az (és egy másik gyerekkori kedvenc- Kathleen Winsor: Amber c. regényének) fordítójaként csengett ismerősen, de mint némi keresés után kiderült, ő is a marginalizált nőírók egyike. A műfordítási munka mellett (pl. Pearl Buck regényeit is ő magyarította) 18 regényt és számos elbeszélést írt - noha ma ezek sajnos nem túl ismertek, megjelenésükkor sikert arattak, a Nyugatban pl. Füst Milán méltatta őket. (Ha utánanézek egy-egy nőírónak, mindig találok róla a Nyugat archívumban dicsérő írást 1-1 elismert (férfi)költő tollából. Miért tűnt el akkor mind a süllyesztőben???
 
Van abban valami morbid, hogy munkássága dacára a wikipédia szócikknél arcképe helyett sírja szerepel... Ezt az egy portrét sikerült róla megtalálnom.

A Polisz Kráter Műhely Egyesület 70 év után újra kiadja 4 fontos művét ( olvasható a hír):

"2010. szeptember 21-én, kedden 17 órakor Kosáryné Réz Lola "újjászületése" címmel sajtótájékoztatót tartunk a Kráter Könyvesházban (1072 Rákóczi út 8/A, belső udvar). Az Asszonybeszéd-tetralógia (Asszonybeszéd, Perceg a szú, Por és hamu, Vaskalitka) bemutatóján Kovács Attila Zoltán főszerkesztő beszélget Kosáryné örököseivel – Nagy Domokos irodalomtörténésszel, Bede Gábornéval, valamint Kosáry Judittal."
 
Az Asszonybeszédről a következő olvasható, :
 
"A magyar történelem viharvert évszázadainak női szempontú krónikája! A kötetek 70 év hallgatás után jutnak el újra az olvasókhoz. A négy nemzedékregény története, a Tetralógia (Asszonybeszéd, Perceg a szú, Vaskalitka, Por és hamu) mintegy kétezerötszáz oldal terjedelemben írja meg a magyar történelem sorsfordító évszázadait – nősorsokon keresztül. Hogyan válnak az asszonyok állandóan a férfiúi önzés, szűklátókörűség, akarat áldozatává? Hogyan tudnak mindezzel megbékélni, újra felállni a földről, s szoknyájukat lesöpörve továbbindulni? Hogyan van az mégis, hogy a szeretet, a megbocsátás, a kitartás és a türelem mégis talán a legnagyobb erények. E kötetek nemcsak a nőemancipáció és a magyar asszonyok sorsát rajzolják fel, hanem kifogástalan korrajzuknak köszönhetően az egész magyar nemzet sorsát is. Az írónő írásait újra közénk varázsoló Tetralógia első kötetéhez unokája, az irodalomtörténész Dr. Nagy Domokos Imre írt utószót."
 
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kavics a gépezetben - Lovas Ildikó: A kis kavics c. regényének kritikája

március 18, 2011 - 10:16
Lovas Ildikó: Kis kavics c. regényének borítója

A könyv mottója „szabálytalanságok tanulság nélkül”, és hogy ez valójában mit jelent, arra választ ad a könyv. A legtöbb ember keresi a szabályosságokat a világban, kapaszkodik valamibe, ami állandó – legalábbis állandónak hiszi –, keresi a helyét a világban, „így van ez mindenkivel, csak nem mindenki veszi komolyan, nem mindenki veszi észre, találja meg az összefüggéseket, vagy ha vannak, akkor az utolsó pillanatban tárulnak fel. Amikor már nem adhatjuk át a tapasztalatot. Kapaszkodni addig is lehet. (…) Az időjárás kiszámíthatatlansága is jelenthet igazodási pontot.” (323)

"Komoly problémákról minél szélesebb rétegnek" - interjú Rados Virág íróval

március 07, 2013 - 23:00
Rados Virág

Érdeklődéssel vettem a kezembe a a Bántalmazó házasság című könyvet, amely olyannyira megtetszett, hogy szerettem volna a szerzőjét is megismerni. Kérésünkre Virág - aki Budapesten él - hamarosan meglátogatott minket Egyesületünk egy gyűlésén, ahol Mamika, Fekete Zsuzsi és Békés Dóra tagok jelenlétében beszélgettem vele. Virág szimpatikus, közvetlen ember, kellemes, intelligens beszélgetőtárs - nagyon jól éreztük magunkat a vele töltött időben, és örülünk, hogy a szövetségesünknek, barátunknak mondhatjuk őt.