A magyar történelem női szempontú krónikája - Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A magyar történelem női szempontú krónikája - Kosáryné Réz Lola: Asszonybeszéd

szeptember 10, 2010 - 11:50
Kosáryné Réz Lola (Réz Elenonóra) neve számomra az (és egy másik gyerekkori kedvenc- Kathleen Winsor: Amber c. regényének) fordítójaként csengett ismerősen, de mint némi keresés után kiderült, ő is a marginalizált nőírók egyike. A műfordítási munka mellett (pl. Pearl Buck regényeit is ő magyarította) 18 regényt és számos elbeszélést írt - noha ma ezek sajnos nem túl ismertek, megjelenésükkor sikert arattak, a Nyugatban pl. Füst Milán méltatta őket. (Ha utánanézek egy-egy nőírónak, mindig találok róla a Nyugat archívumban dicsérő írást 1-1 elismert (férfi)költő tollából. Miért tűnt el akkor mind a süllyesztőben???
 
Van abban valami morbid, hogy munkássága dacára a wikipédia szócikknél arcképe helyett sírja szerepel... Ezt az egy portrét sikerült róla megtalálnom.

A Polisz Kráter Műhely Egyesület 70 év után újra kiadja 4 fontos művét ( olvasható a hír):

"2010. szeptember 21-én, kedden 17 órakor Kosáryné Réz Lola "újjászületése" címmel sajtótájékoztatót tartunk a Kráter Könyvesházban (1072 Rákóczi út 8/A, belső udvar). Az Asszonybeszéd-tetralógia (Asszonybeszéd, Perceg a szú, Por és hamu, Vaskalitka) bemutatóján Kovács Attila Zoltán főszerkesztő beszélget Kosáryné örököseivel – Nagy Domokos irodalomtörténésszel, Bede Gábornéval, valamint Kosáry Judittal."
 
Az Asszonybeszédről a következő olvasható, :
 
"A magyar történelem viharvert évszázadainak női szempontú krónikája! A kötetek 70 év hallgatás után jutnak el újra az olvasókhoz. A négy nemzedékregény története, a Tetralógia (Asszonybeszéd, Perceg a szú, Vaskalitka, Por és hamu) mintegy kétezerötszáz oldal terjedelemben írja meg a magyar történelem sorsfordító évszázadait – nősorsokon keresztül. Hogyan válnak az asszonyok állandóan a férfiúi önzés, szűklátókörűség, akarat áldozatává? Hogyan tudnak mindezzel megbékélni, újra felállni a földről, s szoknyájukat lesöpörve továbbindulni? Hogyan van az mégis, hogy a szeretet, a megbocsátás, a kitartás és a türelem mégis talán a legnagyobb erények. E kötetek nemcsak a nőemancipáció és a magyar asszonyok sorsát rajzolják fel, hanem kifogástalan korrajzuknak köszönhetően az egész magyar nemzet sorsát is. Az írónő írásait újra közénk varázsoló Tetralógia első kötetéhez unokája, az irodalomtörténész Dr. Nagy Domokos Imre írt utószót."
 
 

 

 

"Kísérteties kísértetek és a nőiség kulturális mítoszai az angol irodalomban" - beszámoló Séllei Nóra előadásáról

március 12, 2010 - 10:40
Alfred Kubin: Madame - modern csillárdísz

 Mielőtt valakit elragad az egyre inkább elharapozó ideológiai divathullám, és a hagyományos, veretes értékek nevében elkezdi romantizálni az otthonmaradó, "karrierjének" (általánosító szitokszó) átszellemült mosollyal búcsút intő, önalárendelő családanya képét, esetleg a mindennapi güriként megtapasztalt (valószínűleg rosszul megválasztott) munkától megfáradva nőként kívánatosnak tartaná ezt az életformát, a házasság és az anyaság efféle kizárólagos megélését; nem csak Beauvoir A második nem c.

Kaffka Margit – Miért éppen ő? Hová tűntek a nők az irodalomból?

november 06, 2010 - 14:25

A Rózsaszín szemüveg címet viselő beszélgetéssorozat válaszokat keres arra a kérdésre, hogy hová tűntek a nők az irodalomból? Az írás a férfiak feladata? Nők tollából csak lányregények és lektűrök születnek?  Ki volt Kaffka Margit a magyar irodalomban? Mire volt képes? Miért ő az egyetlen kanonizált nőíró?

Az első Schwimmer-szoba Magyarországon - beszámoló a megnyitóról, képgalériával

június 09, 2012 - 10:11
Retek Erika és Antoni Rita (KATTINTS A KÉPRE a galéria megtekintéséhez!)

„le akarjuk rombolni azt a szörnyű hazugságot, amely az emberiség felénél a tudást: szégyennek, bűnnek, a legveszedelmesebb tudatlanságot: ártatlanságnak, a szellemi sötétséget: nőies bájnak, a természetellenesen megkínzott és elkorcsosított testet: szépnek, a társadalom iránti érdeklődést modern hóbortnak nevezi.” ( 1907)

Kavics a gépezetben - Lovas Ildikó: A kis kavics c. regényének kritikája

március 18, 2011 - 10:16

A könyv mottója „szabálytalanságok tanulság nélkül”, és hogy ez valójában mit jelent, arra választ ad a könyv. A legtöbb ember keresi a szabályosságokat a világban, kapaszkodik valamibe, ami állandó – legalábbis állandónak hiszi –, keresi a helyét a világban, „így van ez mindenkivel, csak nem mindenki veszi komolyan, nem mindenki veszi észre, találja meg az összefüggéseket, vagy ha vannak, akkor az utolsó pillanatban tárulnak fel. Amikor már nem adhatjuk át a tapasztalatot. Kapaszkodni addig is lehet. (…) Az időjárás kiszámíthatatlansága is jelenthet igazodási pontot.” (323)