Az EP nőjogi bizottsága véleménytervezetében bírálja a magyarországi helyzetet

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Az EP nőjogi bizottsága véleménytervezetében bírálja a magyarországi helyzetet

március 27, 2018 - 23:28
Brüsszel, 2018. március 27., kedd (MTI) - Több okból is bírálják a magyar helyzetet az Európai Parlament (EP) nőjogi és esélyegyenlőségi szakbizottságának (FEMM) véleménytervezetében, amelyet a testület keddi brüsszeli ülésén ismertettek.

A téma azért szerepelt a napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez a FEMM is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A Maria Noichl szociáldemokrata jelentéstevő által előterjesztett dokumentumban "sajnálatosnak" nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák "újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára", illetve rámutattak, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban.

Emlékeztettek rá, hogy Magyarország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén.

Mint írták, a külföldről támogatott civil szervezetekről elfogadott jogszabály "aggasztó" hatással van számos létfontosságú nőjogi szervezet jövőbeli működésére, továbbá elítélték "az oktatás és kutatás szabadságával, és különösen a társadalmi nemekkel kapcsolatos tanulmányokkal szembeni támadásokat".

A tervezetben emellett hangsúlyozták a nők önrendelkezési jogának fontosságát, leszögezték, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogait, valamint ezzel összefüggésben elítélték "a roma nőkkel szemben alkalmazott rossz bánásmódot és megkülönböztetést, például az egészségügy területén".

Végezetül felszólították a magyar kormányt a nők elleni erőszak felszámolását célzó mielőbbi ratifikálására.

Anna Zaborska néppárti képviselő elmondta, módosító indítványokat fognak benyújtani, hogy kiegyensúlyozottabb szöveget fogadhassanak el, mert a cél nem az ország elítélése, hanem a megsegítése. Hozzátette, nem ítélhető el, ha egy tagállam átláthatóvá kívánja tenni az esetlegesen lobbitevékenységet végző szervezeteket, a kérdés csak ennek a módja.

Jadwiga Wisniewska, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa kijelentette, hogy ő nem támogatja a vélemény kidolgozását, szerinte ugyanis erre nincs mandátuma az EU-nak. Kiemelte: csak a szerződéses keretek között lehet cselekedni, tiszteletben tartva egy adott társadalom értékeit. Hozzátette, az EU-nak is érdeke, hogy mindössze szükség esetén, a szubszidiaritás elvét figyelembe véve avatkozzon be, mivel a beavatkozás nyugtalanságot szül. Aláhúzta, a nők magyarországi helyzete nem ad okot aggodalomra más tagállamokhoz képest, ahol súlyosabb problémák mutatkoznak. Vannak kérdések, amiken dolgoznia kell még az országnak, de a magyar szociális politika például nagyon kedvező - mondta.

A liberális Angelika Mlinar ugyanakkor úgy vélekedett, hogy "botrányos a helyzet, Magyarország egész egyszerűen nem ismeri el az EU szabályait".

A képviselők április 11-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a véleménytervezethez, amelyről a FEMM másnap fog szavazni.

A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

 

 

Marad a férfikvóta és az EU szégyenpadja

október 24, 2011 - 23:23
A vitanap kezdeményezője, Ertsey Katalin (LMP)

A fenti sorok megfogalmazásától a múlt szerdai parlamenti vitanapig volt egy választás, és eltelt újabb 4 év - ám mindössze a többször visszaköszönő 18 évet kell 22-re javítani benne, s változatlanul  aktuális minden gondolata.

E sürgető témában, (melyet Európa felvilágosultabb felén szinte  mindenütt respektáltak és  törvényi szabályozással radikálisan javítottak - sok helyen olyannyira régen, hogy  ma már élvezik a népesedéspolitikai eredményeit is !), nálunk  a helybentopogás és elodázás vált  természetes állapottá - ez a hozzáállás jópár felszólalásból világosan kitetszett.

A nők gazdasági lehetőségei – Cselekedjünk közösen! I. rész

március 20, 2017 - 17:49

Ezzel a címmel tartottak sajtószemináriumot az Európai Parlamentben, Brüsszelben március 6. és 9. között.

2017.03.07–én kedden délelőtt a magyar EP képviselők közül Jávor Benedek és Ujhelyi István tartott sajtótájékoztatót a témában, ugyanis egyetlen magyar női képviselő sem tartózkodott az Európa Parlamentben a szeminárium ideje alatt.

„Európa a nőkért”

szeptember 11, 2009 - 17:48

„Nemek közti egyenlőtlenség? Hisz a nők és a férfiak egyenlők.” Sajnos sokszor hallom ezt a választ mikor egy beszélgetés során szóba kerül a nemi egyenlőtlenség témája. E cikket és a füzetet pont ezért tartom fontosnak. Azért, hogy rávilágítsunk, hogy a nők és a férfiak között igenis vannak egyenlőtlenségek – beszélhetünk akár gazdasági különbségekről, munkapiaci esélyegyenlőtlenségről vagy akár a családon belüli erőszakról is.

„A politikai akaraton múlik” – a nemek egyenlősége és az EU a FES fórumán

november 03, 2014 - 00:00

A Friedrich-Ebert-Stiftung október 15-i, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetséggel közösen szervezett konferenciájának témája az Európai Unió volt: milyen előnyökkel járt a csatlakozás a nemek társadalmi egyenlősége számára Kelet-Közép-Európa egyes országaiban, és mely területeken van még szükség további munkára?

Kőműves Kelemenné a választások küszöbén

január 03, 2010 - 17:57
Adamik Mária

2010 választási év lesz, amit nemcsak most, az új esztendő hajnalán, de már az óév utolsó felében is bőven érzékelhettünk.
A jelen politikai helyzet ismét olyanra sikeredett, amely eltereli a figyelmet a nők politikában betöltött – egészen pontosan be nem töltött -  szerepéről.
Holott igazság szerint éppenhogy inkább ráterelhetné ez a folyamatos kudarc a figyelmet – de NEM ÉS NEM.
Internetes böngészéseim közben időnként gyöngyszemekre lelek.
Ezek között is kiemelt helyet foglal el az alábbi, épp a témába vágó tanulmány.

"A pártok (mind!) szűrjék ki maguk közül a bántalmazókat!" - Dr. Wirth Judit beszéde

május 24, 2013 - 18:48
Wirth Judit (Fotó: Kati Holland)
Magyarországon a nők és gyerekek elleni családon belüli erőszak szégyenteljesen van szabályozva. Nincsen ellátórendszer az áldozatoknak, nincsenek ismeretek a jogalkalmazók fejében, a hatóságok legtöbbször a józan észt és bármely jóérzésű laikust megszégyenítő tudatlansággal és rosszindulattal állnak az áldozatokkal szemben, és megértéssel és megengedéssel az elkövetők oldalán.
 
Magyarországon 10 éve igyekeznek elodázni, hogy valóban működő jogszabályok szülessenek, és az áldozatokat valóban segítő intézmények jöjjenek létre.

Rendőri fellépés: ligetvédők vs. bántalmazók - a Nőkért Egyesület nyilatkozata

július 07, 2016 - 20:34
Keresztes Magdi fotója (Facebook)

A Nőkért Egyesület felháborodottan konstatálja, hogy a környezetpusztítás és az önkényes kormányprojektek társadalmi egyeztetés nélküli kivitelezése ebben az országban jóval fontosabb, mint a családon belüli erőszak áldozatainak védelme. Az erőszakmentesen tiltakozó Ligetvédőket igen határozottan, keménykedve, jogsértésektől sem visszariadva bilincsben elhurcolják a marcona rendőrök - nem értjük, vajon hol ez a gyorsaság, vehemencia és hatékonyság, amikor nőket, gyerekeket verő, erőszakoló, terrorizáló bántalmazókat kellene elvinni?

„Nem azért, mert nők vagyunk, hanem mert szakképesítést szereztünk” - ápolónői mozgalmak a régióban

október 24, 2016 - 21:38

Az elmúlt évek során mind a négy visegrádi országban több esetben lehettünk tanúi küzdelmes tiltakozásoknak a szociális ellátó ágazatban, különösen az egészségügyben. Az ápolók alulról jövő mozgalmai fontos tiltakozásokat szerveztek az alacsony bérek, a rossz munkakörülmények, a kifizetetlen túlmunka, az ápolóhiány, az elvándorlás és az egészségügyi szektor általános állapota miatt. Hogyan jutottunk el az egészségügyi szektor leértékelődéséhez és marginalizációjához Kelet-Közép-Európában és azon túl? Mik a gondoskodó munka témájával kapcsolatos feminista szempontok?