Hedwig Hintze német történész (1884–1942)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Hedwig Hintze német történész (1884–1942)

február 06, 2018 - 12:23
Az első német nő, aki történészdoktori címet szerzett.

Hedwig Hintze

Müchenben és Berlinben tanult, franciatanár lett, majd a Friedrich Wilhelm egyetemen történelem szakon folytatta tanulmányait. 1912-ben feleségül ment az egyetem professzorához, Otto Hintze alkotmánytörténészhezhez, és együtt dolgoztak addig, amig a férfi egészségügyi okok miatt vissza nem vonult. Hedwig 1924-ben kitüntetéssel doktorált és francia történelmet tanított az egyetemen, 1933-ban zsidó származása miatt elbocsátották , 1939-ben Hollandiába emigráltak. Férje 1940-ben meghalt, Hedwig sem az utána járó szerzői díjakat, sem nyugdíját nem kapta meg, munkát nem talált, szegénységben élt. 1942-ben Utrechtben, deportálásától tartva, öngyilkos lett.

 

 

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Hanna Rydh svéd archeológus, politikus, feminista (1891–1964)

március 31, 2018 - 18:14

Stocholmban született, az ottani egyetemen tanult művészettörténetet és archeológiát, 1915-ben diplomázott. Végzés után ásatásokon dolgozott Adelsö-ben és Gästrikland-ban. 1922-ben elnyerte a The international federation of university women ösztöndíját. 1924-25 között a francia Musée des Antiquités Nationales munkatársa volt. Már diákkorától kezdve szakmai munkája mellett szociális aktivistaként is dolgozott. Bekapcsolódott a nőmozgalomba is, elnökségi tagja volt a Sveriges studerande ungdoms helnykterhetsförbund-nak. 1938-ban beválasztották a svéd parlament képviselői közé.

Vágó Eszter régész (1928–1970)

február 23, 2018 - 23:15

Debrecenben született, 1951-ben diplomázott az ELTE-n. A Dunaújvárosi (akkor Sztálinváros) Múzeumban kezdett, és korán bekövetkező haláláig ott dolgozott. Lelkiismeretes és jószimatú tudós volt, a Duna fennsikon végzett ásatásai során avar és magyar telepeket talált, rengeteg római sír és egy középkori város feltárása fűződik nevéhez. Munka közben halt meg. Nevét a Vágó Eszter Múzeumi és Műemlékvédelmi Alapítvány őrzi. 2007-ben posztumusz Pro Cultura Intercisae díjat kapott.

Lydia Wahlström svéd történész, író, feminista (1869–1954)

április 22, 2017 - 14:53

Az uppsalai egyetemen történelmet, politológiát és skandináv nyelveket tanult. 1892-ben megalapította Upsala Kvinliga Studäntförening néven az első női diákszövetséget. 1998-ban védte meg doktori értekezését, ő volt a harmadik nő Svédországban, aki doktori címet szerzett. Két évig egy angliai intézetet vezetett, 1900-tól Stockholmban az Ahlinska Flickskolans felső lányiskola igazgatója volt. Egyik alapítója volt 1902-ben a Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt szüfrazsett egyesületnek, 1907-1911 között az elnöki tisztséget is betöltötte.