Hedwig Hintze német történész (1884–1942)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Hedwig Hintze német történész (1884–1942)

február 06, 2018 - 12:23
Az első német nő, aki történészdoktori címet szerzett.

Hedwig Hintze

Müchenben és Berlinben tanult, franciatanár lett, majd a Friedrich Wilhelm egyetemen történelem szakon folytatta tanulmányait. 1912-ben feleségül ment az egyetem professzorához, Otto Hintze alkotmánytörténészhezhez, és együtt dolgoztak addig, amig a férfi egészségügyi okok miatt vissza nem vonult. Hedwig 1924-ben kitüntetéssel doktorált és francia történelmet tanított az egyetemen, 1933-ban zsidó származása miatt elbocsátották , 1939-ben Hollandiába emigráltak. Férje 1940-ben meghalt, Hedwig sem az utána járó szerzői díjakat, sem nyugdíját nem kapta meg, munkát nem talált, szegénységben élt. 1942-ben Utrechtben, deportálásától tartva, öngyilkos lett.

 

 

Elisabeth Altmann-Gottheiner német közgazdász, feminista (1874–1930)

március 18, 2017 - 23:11

Az első német nő, akit egyetemi tanárrá neveztek ki, Mannheimben született. Angliában és Svájcban járt egyetemre, doktori értekezését 1904-ben Zürichben védte meg. 1908-tól Mannheimben a Handelschochschule tanára lett, professzori kinevezését 1924-ben kapta meg. Szakmájában több könyvet és cikket publikált, de érdeklődése a genderproblémákra is kiterjedt. 1912-től a Jahrbuch der Frauenbewegung című feminista évkönyv szerkesztője volt. A mannheimi egyetem minden évben az Elisabeth Altmann-Gottheiner-Preis díjat adományozza a genderkutatásban legjobb hallgatónak.

Lydia Wahlström svéd történész, író, feminista (1869–1954)

április 22, 2017 - 14:53

Az uppsalai egyetemen történelmet, politológiát és skandináv nyelveket tanult. 1892-ben megalapította Upsala Kvinliga Studäntförening néven az első női diákszövetséget. 1998-ban védte meg doktori értekezését, ő volt a harmadik nő Svédországban, aki doktori címet szerzett. Két évig egy angliai intézetet vezetett, 1900-tól Stockholmban az Ahlinska Flickskolans felső lányiskola igazgatója volt. Egyik alapítója volt 1902-ben a Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt szüfrazsett egyesületnek, 1907-1911 között az elnöki tisztséget is betöltötte.

Juliana Morell spanyol apáca (1594–1653)

április 12, 2017 - 01:21

Az első nő, aki jogászdoktori oklevelet szerzett. Özvegy apja a domonkosrendi apácáknál neveltette, négyéves korától tanult latinul, görögöl, héberül. 8 évesen apjával Lyonba költöztek, ahol a nyelvek mellett zenét, retorikát, dialektikát, etikát, tanult. Utóbbi kettőből írt disszertációjának téziseit nyilvánosan védte meg 12 éves korában. 1608-ban Avignonban a pápai nuncius palotájában, előkelő közönség előtt volt jogi doktori értekezésének vitája.

Maria Czaplicka lengyel antropológus, író (1884–1921)

október 16, 2017 - 14:49

Elszegényedett nemesi családból származott. Az illegális Uniwersytet Latający hallgatója volt, titkárnőként, társalkodónőként keresett pénzt. Fiatalon publikálta első verseit és egy gyerekeknek szóló regényt. 1910-ben az első nő volt, aki elnyerte a Mianowski-ösztöndíjat és Angliában a London School of Economics antropológiai fakultásán, később Oxfordban a Somerville College-ban tanulhatott. 1914-ben Szibériába vezetett expedíciót, a Jenyiszej folyó környékén élő népeket tanulmányozta több, mint egy évig.

Eliza Ritchie kanadai tanár, feminista (1856–1933)

április 12, 2017 - 13:42

1889-ben diplomázott a Dalhousie egyetemen, két évre rá a Cornell egyetemen védte meg doktori értekezését. Valószínűleg ő az első kanadai nő, aki doktorátust szerzett. Ezután Európába utazott, Lipcsében és Oxfordban posztdoktori tanulmányokat folytatott. 1901-ben tért vissza hazájába, a Dalhousie egyetem filozófiatanára lett. Meggyőződéses szüfrazsett volt, nővéreivel együtt vezetőségi tagja volt a Council of Women-nek, a halifaxi feministák egyik legbefolyásosabbja volt. Rendkívül jól tudott bánni az emberekkel, előadásai és cikkei világosak és meggyőzőek voltak.