Jeanne Immink holland alpinista (1853–1929)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Jeanne Immink holland alpinista (1853–1929)

október 10, 2017 - 13:21
Ő találta fel a napjainkban is használt hegymászó hámot.

Jeanne Immink holland alpinista

Az úttörő nők egyike, aki az addig kizárólag férfiak által űzött sportban elismerést és dicsőséget szerzett. Ő találta fel a napjainkban is használt hegymászó hámot. Svájcban ismerkedett meg a hegymászással, a kezdeti próbálkozások után az első nő volt, aki felkészülten, komoly felszereléssel és szoknya helyett nadrágban mászott. A Dolomitok volt a kedvenc terepe, ahol új útvonalakat dolgozott ki és több csúcs első meghódítása fűződik a nevéhez. Első jelentős útja az Ortler megmászása volt Dél-Tirolban, 1889-ben. Ugyanabban az évben az első nő volt, aki megmászta az Antelaot. 1893-ban a német hegymászó és fényképész Theodor Wundt felkérte, hogy másszák meg együtt a Kleine-Zinne-t, az útról Wanderungen in den Ampezzaner Dolomiten címmel készült könyv. Hetvennél több dokumentált útja volt, mindig a legnehezebben elérhető csúcsokat választotta, teljesítményét komoly elismerés övezte. Tagjai közé fogadta a tekintélyes Austrian Alpine Club valamint a Club Alpino Italiano is. A Dolomitokban két csúcs, a Cima Immink és a Campanile Giovanna viseli a nevét.  

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Alexandra Potanyina orosz utazó, író (1843–1893)

január 25, 2017 - 13:05

Közép-Ázsia első női felfedezője rendszeresen részt vett  férje, az etnográfus és természettudós Grigorij Potanyin expedícióin. Tanulmányozta az őslakók életét, szokásait, hagyományait, tapasztalatairól tanulmányokat írt az Orosz Földrajzi Társaság számára. A burjátokról szóló könyvével elnyerte a testület aranyérmét és beválasztották az addig csupán férfiakból álló tagok közé is. Az utolsó expedícióján, útban Sanghai felé a Jengce folyó partján, súlyos betegségben halt meg. 

Néhány munkája:

Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük. 

Ksenija Atanasijević szerb filozófus, feminista (1894–1981)

december 31, 2016 - 22:51

Az első szerb nő, aki filozófiából doktorált. 1920-ban kitüntetéssel diplomázott a belgrádi egyetemen, és elkezdett dolgozni Giordano Brunóval kapcsolatos doktori értekezésén. Genfben és Párizsban végzett kutatásokat és 1922-ben sikeresen megvédte disszertációját. 1924-ben kinevezték a belgrádi egyetem tanárának, az első női oktatók egyike volt. Munkáját néhány irigy, rosszindulatú férfikollegája nagyban nehezítette. Elméletben és gyakorlatban is elkötelezett feminista, a szerb feminista szövetség tagja és az első szerb feminista újság, a Ženski pokret szerkesztője volt.