Ötszáznál több mű fűződik a nevéhez, számos operát, szimfónikus zenét, balettet komponált. Munkásságáért számos elismerést kapott, többek között a római Grand Prix díjazottja, hazájában Becsületrenddel tüntették ki.
Fredrikshaldban született, családjában több zenész volt, abszolút hallására hamar felfigyeltek. 14 évesen komponálta első művét Berceuse for fiolin og klaver címmel. Első tanára Agathe Backer Grøndahl volt, Berlinben W. Bargel, a párizsi konzervatóriumban Jules Massenet volt a mestere. 1894-ben volt első nyilvános fellépése, de tanulmányait ezután is folytatta. 1895-től Oslóban a Musikkonservatoriet tanára volt. Komponált zenekari darabokat, szonátákat hegedűre és zongorára, és több, mint 40 dalt. 1905-ben súlyos mentális betegsége miatt visszavonult a nyilvánosságtól.
1903-ban Párizsba költözött és élete végéig ott is maradt. Otthona a modern írók, festők, művészek találkozóhelye volt, akiket sokszor anyagilag is támogatott. Párizsi lakásában fivérével létrehozta az egyik legjobb modern művészeti gyűjteményt, amely 1993 januárja óta Salon de Fleurus elnevezéssel New Yorkban látható.
Néhány műve:
Sydneyben született, anyja hegedűművész volt. Tehetsége korán megmutatkozott, szívesen rajzolgatott. Különc, visszahúzódó gyermek volt, és gyűlölt iskolába járni. 14 évesen elköltözött otthonról, és gyári munkával próbálta finanszírozni táncóráit. 17 évesen a Sydneyi Modern Balett Társulat tagja lett. Extrém sminkben járta a konzervatív város utcáit, és a hagyományos női nemiszerep-elvárásokat fojtogatónak érezte.
