Gertrude Stein amerikai avantgard író, költő, irodalomkritikus, műgyűjtő (1874–1946)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Gertrude Stein amerikai avantgard író, költő, irodalomkritikus, műgyűjtő (1874–1946)

december 31, 2016 - 21:26
Az avantgárd legendás alakja.

1903-ban Párizsba költözött és élete végéig ott is maradt. Otthona a modern írók, festők, művészek találkozóhelye volt, akiket sokszor anyagilag is támogatott. Párizsi lakásában fivérével létrehozta az egyik legjobb modern művészeti gyűjteményt, amely 1993 januárja óta Salon de Fleurus elnevezéssel New Yorkban látható. 

Néhány műve:

  • The autobiography of Alice B. Toklas;
  • Three lives; (Magyarul: Három élet)
  • Objects lie on table;
  • Matisse, Picasso and Gertrude Stein;
  • Wars I have seen.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Selma Lagerlöf Nobel-díjas svéd író, feminista (1858–1940)

november 18, 2016 - 19:37

Az első nő és az első svéd író, aki Nobel díjat kapott (1909), a Svéd Tudományos Akadémia első női tagja (1914), műveit több mint negyven nyelvre lefordították.

A Svédország nyugati részén található Mårbacka birtokon született, a hat gyermek közül ötödikként. Az előkelő családból származó lány már gyerekkorában verseket írt, és érdeklődve hallgatta nagymamájától a skandináv mítoszokat, sagákat. Nagyon megviselte, amikor a családi birtok apja alkoholizmusa miatt eladásra került. Ezután Selma egy lányiskolában tanított, ezen évek alatt kezdte írni első regényét.   

A szüfrazsett-induló szerzője: Dame Ethel Smyth angol zeneszerző (1858–1944)

április 02, 2017 - 22:42

Korának egyik jelentős zeneszerzője katonacsaládba született. Apja sokáig ellenezte, hogy lánya zenét tanuljon, végül Ethel mégis elérte, hogy beiratkozhatott a lipcsei konzervatóriumba. Sokat komponált, zongoradarabokat, szonátákat, misét, operát. 1893-ban volt első angliai bemutatója. Ő volt az első nő, akinek operáját a Covent Gardenben előadták.

„Magányos vadász a szív” – Carson McCullers (1917-67) élete és művei

július 05, 2010 - 15:14

A „gender-blind” (nemi szempontot szándékosan figyelmen kívül hagyó) kritika sokszor mindenféle, véleményem szerint semmitmondó spirituális magasságokba emeli műveit (pl. „az emberi lélek éneke”) – holott azoknak egyik, és az előbbieknél erőteljesebben hangsúlyozott fő motívuma az egyén vágyai, törekvései, hajlamai, és a társadalmi nemre mint ideológiára alapozott elvárások közt feszülő ellentét.