"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára

december 27, 2016 - 23:37

 A nek 1904-es budapesti alapítása után nem sokkal szerte az országban alakultak hasonló szervezetek, többek közt Balmazújvároson, mintegy 80, különböző korú nővel - ez volt a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet, amely jól példázta, hogy a Feministák Egyesülete, a korabeli rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben, nem csak az "úriasszonyok" érdekeiért küzdött. A velük szinte folyamatos feszültségben levő szociáldemokrata nők "balesetnek" tekintették, hogy a balmazújvárosi földműves asszonyok nem hozzájuk, hanem a "polgári" feministákhoz csatlakoztak. ék ugyanakkor maradéktalanul szolidaritást vállaltak velük és ha szükség volt rá (pl. nem fizették ki a napszámjukat, vagy zaklatták őket), személyesen siettek Balmazújvárosba a segítségükre. 

Hozzájuk fűződik a magyar "Rosa Parks"-történetünk: Szeifertné Pokrócz Julianna elmondása szerint, amikor az 1913-as budapesti Nemzetközi Női Választójogi Világkongresszus alatt ő és társa, Béke Imréné villamosra ültek, felszólította az utas közönséget, hogy álljanak fel és adják át a helyett a parasztasszonyoknak, mert ők keresik mindnyájunknak a kenyeret.

A Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet vezetője Rokon (Tóth) Sára (Bordás Istvánné) volt, a kiváló szónoki képességekkel rendelkező hétgyermekes édesanya. 1992-ben a Balmazújváros - Városi Lap így írt róla (VI. évf, 11. szám, 2. oldal)

"A balmazújvárosi feminista egyesületnek "egyszerű parasztasszonyok voltak a létrehozói, akik méltóak voltak a politikában, a mozgalom szervezésében a férfiakhoz. Nem országos központból sugallták a szervezést, hanem az itteni nők saját erejükből teremtették meg a szervezetet. 
A nőmozgalom szervezése mindenek előtt Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára nevéhez fűződik. 1880-ban Balmazújvároson született. Ő lett az újvárosi feministák vezetője. 
Bordás Istvánné értelmes, intelligens, megnyerő parasztasszony volt; emellett melegszívű feleség és édesanya, aki a nehéz anyagi körülmények közt is képes volt a hét gyermekét tisztességgel felnevelni. 
Kiváló beszédkészséggel bírt ő is. Az Országos Földmívelő Párt 1908. évi karácsonyi röpiratában jelent meg kiáltványa:

Testvéreim! Földmívelő asszonyok és lányok! Hozzátok szólok, szegény nyomorgó testvéreim. Hozzátok kiáltok a nyomorúságból. Szeretném, ha kiáltásom erős lenne, mint az égdörgés, amelynek szavát mindenki meghallja, aki az országban él. Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni.

Veres Péter a Falusi krónikában idézi e sorokat, és ezt írja: „Ez a mi népünk hangja. Református zsoltárok komor pátoszát érzem. Ezeket a mondatokat Bordásné Rokon Sári nehézkes pennájára a magyar nép lelke diktálta."
Az újvárosi asszonyokra felfigyelt az akkori művelt világ. , a Feministák Magyarországi Egyesülete vezetője Újvárosra utazott, hogy találkozzon Bordás Istvánnéval és társaival. 1909-ben angol nyelvű meghí­vót kaptak Londonba, a nemzetközi nőkongresszusra. Pénzt nem tudtak előte­remteni, ezért nem utazhattak el.

Az asszonyok szervezete élt és virágzott éveken át. 1913-ban Budapestre hívták őket a Nők Választójogi Világszövetsé­gének kongresszusára. A hat tagból álló küldőttségetBordás Istvánné vezette. Fogadáson vettek részt a királyi várban, ahol grófnők, iparmágnások feleségei között kuriózumként hatott a naptól ki­égett, sötét arcú és kérges kezű, fejkendős újvárosi asszony. Bordás Istvánnét itt , a világszervezetet vezető milliomos asszony tüntette ki. (Megj. egy másik forrás szerint: "Bordásné is felszólalt, olyan hatással, hogy Carrie Chapman Catt levette melléről a „jus suffraigii” feliratú aranyérmet és Bordásné mellére tűzte.")

R. Tóth Sára az első világháborúban sem maradt tétlenül. 1917-ben a Nők Lapja közölte háborúellenes vezércikkeit. Az őszirózsás forradalom után alábbhagyott a nők forradalmi lendülete. A húszas években szervezetük végleg feloszlott. Bordás Istvánnét egy ideig még számon tartották a fővárosi feministák. Ő azon­ban teljesen visszavonult a politikától, talán csak az emlékeiből élt megözve­gyülve. 1957-ben hunyt el."

Rokon Tóth Sára nevét ma utca viseli Balmazújvároson.

Lásd: 

 

 

A hazai feminizmus fénykora - A mozgalom előzményei és kibontakozása a századelőn

szeptember 28, 2015 - 13:03

Előadás[1] - elhangzott: 2004. nov. 27.-én a Feministák Egyesületének megalakulásának 100. évfordulójára rendezett konferencián.

A szöveg első megjelenése: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach (Budapest: MINŐK- Nőtárs Alapítvány, 2005) 

Tartalom: 

1. A Feministák Egyesületének tevékenysége és fogadtatása

2. A megalakulás

3. Politikai eklektika, integracionalizmus

A magyar feminista megmozdulások és nőtörténet kiemelkedő eseményei évszámokban

december 26, 2013 - 21:16

„Ahol az asszonyok ébrednek, meg kell ismerniök a nőmozgalom élharcosait, ápolniok kell emléküket, mert az ő bátorságuk nyitotta meg nekünk, későbbi jövevényeknek a szabadsághoz vezető utat." (, 1907)

"A diszkontinuitásnál nincsen károsabb dolog a nőmozgalomban."
/Pető Andrea, 2005/

Iráni nők fejkendő nélkül - Masih Alinejad iráni újságíró (sz. 1976)

június 16, 2015 - 17:49
Az 1979-es forradalom óta Iránban kötelező a hajat teljes egészében eltakaró hidzsáb viselete - ha a nők nem tartják be ezt a szabályt, börtön és/vagy megkorbácsolás lehet a büntetésük. Csak tavaly az erkölcsrendészet 3,6 millió nőt figyelmeztetett, bírságolt meg vagy tartóztatott le.
 

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Bobula Ida történész (1900–1981)

május 03, 2019 - 21:26

Felvidéki származású, hazafias érzelmű családban született. Apja ifj. Bubula János építész.

Költőnek készült, 1920-ban verseskötete jelent meg. A Pázmány Péter Tudományegyetemre járt, kezdeményezte a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetsége női szakosztályának megalakítását, ennek elnöke 1920 és 1924 között. Bölcsészdoktori oklevelet szerzett 1924-ben, majd két évig a a Bryn Mawr College (USA) ösztöndíjasa.

Ladányi Szeréna (Buchinger Manóné) pedagógus (1884–1940)

április 04, 2017 - 01:22

A szociáldemokrata nőmozgalom egyik megalapítója és vezetője már egyetemi évei alatt részt vett a munkásmozgalomban. Az Országos Nőszervező Bizottság alapító tagja, többször megválasztották a Budapesti Nőbizottság elnökének. Az 1914. március 8-án Magyarországon először megtartott nemzetközi nőnap első szónoka volt. 1918-ban beválasztották a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőségébe. Aktív szerepet vállalt a nőmozgalomban, a Nőmunkás című lapnak megalakulásától egyik szerkesztője és cikkírója volt. 

Viktorinánus úrilányból vegetáriánus feminista: Charlotte Despard kalandos élete (1844–1939)

június 15, 2016 - 11:50

1844. június 15-én született. Fiatalkorában a viktoriánus úrilányok életét élte, később férjével beutazta Indiát és Ázsiát, ebben az időben írta romantikus regényeit.

Férje 1890-ben hajóbalesetben meghalt, Charlotte ezután barátai ösztönzésére a jótékonysági munka felé fordult. Eleanor Marx jó barátja volt, részt vett a Második Internacionálén, és fellépett a búr háború ellen. 

"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára | Nőkért.hu

Hibaüzenet

  • Warning: Cannot modify header information - headers already sent by (output started at /home/nokert/public_html/includes/common.inc:2797) drupal_send_headers() függvényben (/home/nokert/public_html/includes/bootstrap.inc 1499 sor).
  • Error: Call to undefined function apc_delete() DrupalAPCCache->clear() függvényben (/home/nokert/public_html/sites/all/modules/apc/drupal_apc_cache.inc 289 sor).

Hiba

A webhelyen nem várt hiba történt. Később érdemes újra megpróbálni.