Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Bezerédj Amália író, az első magyar gyerekkönyv szerzője (1804–1837)

december 27, 2016 - 14:28

Az első magyar gyermekkönyv szerzője Szentivánfán született nemesi családból. Széleskörű nevelésben részesült, gyerekkorától tanulta a latin, angol, francia, német nyelveket, zongorázott és hárfázott. Igen fiatalon, 1821-ben ment férjhez távoli rokonához, Bezerédj Istvánhoz. Élénk társadalmi életet éltek, baráti körük liberális felfogású. Amália elbeszéléseket írt, melyek főleg a nőneveléssel, női sorsokkal foglalkoztak. Része volt az első szekszárdi óvoda megnyitásában. 1834-ben született lánya, Floriana, ettől kezdve tanulmányozta a klasszikus gyereknevelési munkákat. 1836-ban a a Tolna megyei Hidja-pusztán Bezerédj Amália kezdeményezésére megnyílt az első falusi kisdedóvó (uradalmi cselédek gyerekei számára, de Bezerédj Flórit is ide járatta). Flóri könyve címmel gyerekeknek írt gazdagon illusztrált, verseket, mondókákat, intelmeket, játékokat, kottákat tartalmazó könyvét halála után férje adta ki. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.

Janikovszky Éva író (1926–2003) 

április 21, 2017 - 23:50

A szegedi egyetemen filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat hallgatott, a budapestin szociológiát, filozófiát és pszichológiát tanult. Az Ifjúsági (Móra) könyvkiadó szerkesztője, 1964-1987 között főszerkesztője volt; 1987-ben nyugalomba vonult. A Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) megbízott elnöke, a nemzetközi Andersen-bizottság tagja volt. Gyermekkönyvei 35 idegen nyelven, 40 kiadásban jelentek meg. Több könyvéből rajzfilm készült, gyermekeknek szóló tévéjátékát sugározták.

Higucsi Icsijó japán író, költő (1872–1896) 

május 01, 2017 - 21:34

Az első hivatásos japán írónő Tokióban született, a Haginoya irodalmi akadémián tanult. Miután apja halála miatt ő lett a családfenntartó, boltot nyitott, ahol háztartási eszközöket, kézimunkákat, olcsó édességeket árult. Első elbeszélése 1892-ben jelent meg és tette ismertté az irodalmi életben. Gyakran írt a nők életéről az iparosodó tradicionális társadalomban. Egyik regényében a prostituáltak negyedében nevelődő gyerekek életével foglalkozott. 24 éves korában tüdővészben halt meg. Hazájában ma is népszerű, több művét megfilmesítették.