Olimpia Fulvia Morata olasz tudós (1525–1555)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Olimpia Fulvia Morata olasz tudós (1525–1555)

november 29, 2016 - 21:52
Kifogástalanul beszélt latinul és görögül, ismerte a klasszikus irodalmat, történelmet, filozófiát, jártas volt a művészetekben.

Egyetemi professzor apjától tanult, 12 éves korára kifogástalanul beszélt latinul és görögül, ismerte a klasszikus irodalmat, történelmet, filozófiát, jártas volt a művészetekben. A ferrarai hercegnő hasonló korú lánya mellé fogadta nevelőnek. 1546-ban hazatért betegeskedő apját ápolni, akinek halála után ő nevelte testvéreit. 1550-ben feleségül ment Andreas Grundler német orvostanhallgatóhoz és áttért a protestáns hitre. Nem sokkal utána, tartva az inkvizíciótól, férje hazájába menekültek. Sok megpróbáltatás után Heidelbergben telepedtek le, ahol Andreas az egyetem orvoskarának tanára lett, Olimpia pedig görögöt és latint tanított. Fiatalon, harmincéves kora előtt halt meg. 1558-ban Baselben posztumusz kiadták néhány művét.   

 

 

Tedeschi Borbála, az első magyar női bölcsészdoktor

február 24, 2019 - 00:41

1869-ben született Temesváron. Jómódú apja, Tedeschi János Gusztáv testvéreivel gőzmalmot, vasöntödét, edény- és épületvas-kereskedést üzemeltetett. Anyja egy patikus lánya, Graff Mária. A családban tizennégy gyerek született, tizenegy érte meg a felnőttkort, Borbála ("Betti") az öt lány egyike. A szülők minden gyereküket iskoláztatták, de ekkor a lányoknak jóformán csak a tanári pálya állt rendelkezésre. 

Ida Falbe-Hansen dán irodalomtörténész, fordító, feminista (1849–1922)

április 08, 2017 - 19:46

Odenseben született, 1877-ben elvégezte a koppenhágai tanárképzőt és ott kezdett tanítani. 1884-ben két társával megalapították a Vældegaard Kvindeskole-t. 1890-ben  az első nő volt, aki professzori kinevezést kapott a koppenhágai egyetemen, a skandináv filológia tanszéken. Sokat publikált, tanulmányokat, tankönyveket, svédből és norvégból fordított. Tagja volt a Kvindelig Læseforening-nak (Női olvasókör) és alapító tagja  a Dansk Kvindesamfund-nak (dán nőszervezet), utóbbinak néhány évig az elnöke volt. 1914-ben megkapta a Fortjenstmedaljen i guld (arany érdemrend) kitüntetést. 

Lederer Emma történész, egyetemi tanár (1897–1977)

június 28, 2019 - 23:09

Történelem-latin szakos hallgató volt a budapesti tudományegyetemen, 1923-ban védte meg doktori disszertációját. 1935-ben publikálta az Egyetemes művelődéstörténet című, mai napig népszerű könyvét. A második világháborút követően 1946-ban az ELTE BTK Történelem Segédtudományok Tanszéke magántanárává nevezték ki, 1950-től nyilvános rendes tanár, 1952-től 17 éven át tanszékvezető egyetemi tanár volt, emellett a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Bizottságának is tagja. Nevéhez fűződik a levéltárosképzés és a historiográfia oktatásának bevezetése az egyetemen.   

Wangari Maathai kenyai emberjogi és környezetvédő aktivista (1940–2011)

szeptember 06, 2015 - 17:31

Az első nő, aki a nairobi egyetemen doktori címet és katedrát szerzett. Az első afrikai nő, aki PhD fokozatot szerzett állatorvosi szakon. Később a kar dékánja lett. Professzori kinevezése után férje elhagyta őt és három gyereküket, a válás indoka: Wangari "túl iskolázott, túl erős, túl sikeres és túl nehezen kezelhető” „nem engedelmeskedik a férfiaknak, ezzel megszegi az afrikai tradíciókat”.

Anna Morandi Manzolini olasz anatómus, modellkészítő (1714–1774)

január 21, 2017 - 13:06

Bolognában született, 1736-ban kötött házasságot Giovanni Manzolinivel, aki a helyi egyetem anatómiatanára volt. Giovanni otthoni laboratóriumában emberi szervekről készített viaszmodelleket, felesége is elsajátította az eljárást. Később Anna boncolni is megtanult, és rendkívül tehetségesnek bizonyult, több, addig nem ismert izmot, ideget talált meg. Tevékenysége felkeltette a nemzetközi tudóstársadalom érdeklődését, eredményeit a British Royal Society is elismerte. Férje halála után 1760-ban a bolognai egyetem Anatómia tanszékén kapott tanári kinevezést.