Carrie Chapman Catt amerikai feminista (1859–1947)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Carrie Chapman Catt amerikai feminista (1859–1947)

május 24, 2016 - 11:04
Az amerikai feminizmus egyik vezéralakja, komoly szerepe volt a nők választójogának kivívásában.

A wisconsini Riponban született Carrie Clinton Lane néven. Apja csak nehezen engedte, hogy felsőfokú tanulmányokat folytasson. Végül, részben saját finanszírozással, az Iowa State College-re került, ahol csatlakozott a Crescent Literary Society diákkörhöz. Nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a szervezet gyűlésein csak férfi hallgatók szólalhatnak fel - kiállása a szabályzat megváltoztatását eredményezte.

A főiskola elvégzése után 1880-tól tanárként dolgozott, öt évvel később ő lett az első női tanfelügyelő lett az államban. Ekkortájt került kapcsolatba a nőmozgalommal és csatlakozott a Iowa Női Választójogi Szövetséghez (Iowa Woman Suffrage Association). Első férje, Leo Chapman újságíró, akivel San Franciscóban éltek, házasságkötésük után egy évvel hastífuszban elhunyt. Ezután Carrie a város első női tudósítójaként dolgozott. Második férje, George Catt mérnök volt, aki lelkesen támogatta felesége nőmozgalmi tevékenységét.  

Remek szervezőkészsége, tagtoborzó tehetsége, hatásos szónoki képességei vezetésre teremtették, őt szánta utódjának. 1900-ban meg is választották a National American Woman Suffrage Association (NAWSA) elnökévé. Kétszer töltötte be a tisztséget, először 1900 és 1904, majd 1915 és 1920 között. A köztes időben betegeskedő férjét ápolta.

1904-ben több társával együtt csalódott az 1888 óta létező Nemzetközi Nőtanácsban, az ICW-ben (International Council of Women), mert az, hogy elkerülje a konzervatív tagok megbotránkoztatását, nem állt ki a nők szavazati joga mellett. Ezért  és mások társaságában az ICW 1904-es berlini kongresszusán megalapította a Nemzetközi Női Választójogi Szövetséget (IWSA, International Women's Suffrage Alliance), amely 32 ország feministáit egyesítette (és amelyhez két évvel később a magyarországi is csatlakozott). Itt is őt választották elnöknek. Az IWSA kongresszusát 1913-ban Budapesten tartották - de nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor Carrie Chapman Catt Magyarországon járt. 

Miután 1920. augusztus 18-án ratifikálták az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának 19. módosítását, amely szavazati jogot adott az amerikai nőknek, lemondott a NAWSA elnökségéről, és megalapította a Női Szavazók Ligáját (League of Women Voters).

1933-ban, Hitler hatalomrajutásakor létrehozta a Protest Committee of Non-Jewish Women Against the Persecution of Jews in Germany szervezetet, mely elérte a zsidó menekültek bevándorlásának megkönnyítését. 

Az IWSA International Alliance of Women néven ma is létezik és aktív. 

    Carrie Chapman Catt érkezése Budapestre 1913 júniusában (Kép forrása: ujkor.hu)

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Emmeline Pankhurst és lányai a nők szavazati jogáért

október 11, 2010 - 12:02
Emmeline, Christabel és Sylvia Pankhurst

Az anya: Emmeline (Goulden) Pankhurst

1858. július 14-én Manchesterben születik Emmeline Goulden, Robert Goulden és Sophia Crane leánya. Apja sikeres üzletember, radikális politikai nézetekkel, a rabszolgaság elleni mozgalom támogatója. Anyja szenvedélyes feminista, aki kamasz lányát magával viszi a nőmozgalmi rendezvényekre. Emmeline Manchesterben kezdi iskoláit, majd szülei 15 éves korában a párizsi École Normale de Neuilly internátusba küldik, ahol a megszokott női tárgyak mellett természettudományt és közgazdaságtant is tanítottak.

Marika Stiernstedt svéd író (1875–1954)

április 12, 2017 - 00:47

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő értékű nő. Kiállt a nők szexuális emancipációjáért, a kettős mérce megszüntetéséért, erről szól az Alma Wittfogels rykte és a Landshöfdingens dotter című regénye. A Fröken Liwinegy leányanya megpróbáltatásait mutatja be. Az 1940-es években írt műveiben - Indiansommer, Banketten, Attentat i Paris - határozottan kiállt a fasizmus ellen. Utóbbi magyarul is megjelent, Merénylet Párizsban címmel.