Rosalind Elsie Franklin, brit kémikus és röntgen krisztallográfus, a „kettős spirál” felfedezője

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Rosalind Elsie Franklin, brit kémikus és röntgen krisztallográfus, a „kettős spirál” felfedezője

július 26, 2016 - 12:16
Nevéhez köthető a DNS kettős hélix felépítésének bizonyítása, továbbá jelentős eredményeket ért el az RNS, a vírusok, a szén és a grafit szerkezetének kutatásával.

Rosalind Elsie Franklin jómódú és befolyásos család öt gyermeke közül másodikként, 1920. július 25-én látta meg a napvilágot Londonban. Kora gyermekkorától kezdve megmutatkozott különleges intelligenciája, tizenöt éves korában eldöntötte, hogy természettudós válik belőle.

1941-ben Cambridge-ben kémia szakon diplomát szerzett. 1942 és 1946 között kutatási asszisztensként dolgozott a BCURA-nál, ebben ez időszakban sokat megtudott a szén fizikai felépítéséről, porozitásáról – ezt kamatoztatta doktori disszertációjában a Cambridge-i Egyetemen, vizsgálati eredményei később a karbonszálas technológia felfedezéséhez vezettek.

1947-ben Párizsba költözött, a Laboratoire Central des Services Chimiques de l'Etat alkalmazásában állt, ahol Jaques Mering krisztallográfus munkatársa jóvoltából megismerte a röntgendiffrakciót – nélkülözhetetlen lépés „az élet titka”, a DNS szerkezetének megismerése felé.

1951-ben Franklin visszatért Londonba, a King’s College biofizikai egység kutatójaként Raymond Gosling nevű tanítványával lenyűgöző felfedezésre jutottak; röntgensugarak segítségével fényképeket készítettek a DNS-ről, ami igazolta a kettős hélix felépítést. A híres 51-es fotó szolgált bizonyítékként a meghatározáshoz, közel száz órát vett igénybe elkészítése.

Ott-tartózkodása alatt személyes konfliktusa támadt kollegájával, Maurice Wilkins-szel, aki ezáltal megváltoztatta a DNS történelmét, ugyanis 1953-ban Wilkins Franklin engedélye nélkül felfedte az 51-es fotót vetélytársa, Watson előtt. Watson és Crick ekkor már javában saját DNS-elméletükön dolgoztak Cambridge-ben, majd a fényképen látott információkkal kiegészített kész modellt márciusban publikálták, áprilisban pedig a Nature magazinban is megjelentették, ahol lábjegyzetben megemlítették, milyen mély hatást gyakorolt rájuk a Franklin és Wilkins (akkor még) kiadatlan munkáiból származó tudás. 1962-ben Watson és Crick Nobel-díjat kaptak a modellért.

Franklin neveltetéséből adódóan nem reklamált, illetve nem tett semmit, ami arra utalt volna, hogy bármiféle kritika él benne – állítja Brenda Maddox, aki a Rosalind Franklin: The Dark Lady of DNA című könyv szerzője.

1953 márciusában Franklin Birkbeck College-ba költözött; a dohánymozaik-vírusok és az RNS felépítését tanulmányozta – jelentős eredményeket ért el a víruskutatás területén. Megállapodás szerint felhagyott a DNS-sel kapcsolatos munkával, ezért figyelmét ismét a szénre fordította.

1956-ban petefészekrákot diagnosztizált magán, három operáció és a kísérleti kemoterápia ellenére kitartóan folytatta természettudományos tevékenységét. 1958. április 16-án, 37 évesen hunyt el.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ulla Mitzdorf német tudós (1944–2013) 

március 31, 2017 - 21:47

Az egykori polihisztorok modern képviselője, több, egymástól eltérő tudományterületen ért el kimagasló eredményeket. Publikációi jelentek meg fizika, kémia, pszichológia, élettan, gyógyszertan, gender témában. 1974-ben a müncheni egyetemen védte meg doktori értekezését elméleti kémiából. 1983-ban élettanból, 1984-ben pszichológiából és neurobiológiából szerzett tudományos fokozatot a müncheni Ludwig Maximilian  egyetemen. 1974-től a Max-Planck Intézet pszichiátriai osztályának tudományos munkatársa volt, 1983-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezést a müncheni egyetemre.

A Down-szindróma világhírű kutatója: Irene Ayako Uchida

április 02, 2017 - 20:27

A kanadai tudós 1917-ben Vancouverben született. Fiatalon zongorázni és hegedülni tanult és a British Columbia egyetemen angol irodalmat hallgatott. A háború után a torontói egyetemen genetikát tanult, 1951-ben védte meg doktori értekezését. A torontói gyerekkórházban kapott állást, a Down-szindrómával és ikerkutatással foglalkozott. 1960-ban a winnipegi gyerekkórház genetikai osztályának vezetésével bízták meg, és a Manitoba egyetem professzora lett. Öt évtizedes tudományos munkásságáról közel száz publikációja jelent meg rangos nemzetközi folyóiratokban.

Csalással az egyetemre: Sophie Germain francia matematikus, filozófus (1776–1831)

március 31, 2017 - 13:39

Selyemkereskedelemmel foglalkozó, jómódú családjának értékes könyvtárában töltötte már gyerekkorától napjainak legnagyobb részét. Különösen a matematikával és filozófiával foglalkozó műveket tanulmányozta. Párizsban 1795-ben nyílt meg az École Polytechnique, nőket nem vettek fel, de a hallgatók elkérhették az előadások anyagát, és utána beszámolót kellett róla írniuk. Sophie egy kimaradt férfihallgató nevén jelentkezett.